Változhatnak az Otthon Start feltételei: a kormány felülvizsgálja a fix 3 százalékos lakáshitel szabályait, és több olyan módosítás is felmerült, amely szűkítheti az igénylők körét. A változások különösen azokat érinthetik, akik már rendelkeznek ingatlantulajdonnal, vagy a kedvezményes hitelből vásárolt lakást bérbeadásra használnák. Egyelőre azonban nincs elfogadott szigorítás. A 2025 szeptemberében elindított Otthon Start program legfeljebb 50 millió forintos, maximum 25 éves futamidejű lakáshitelt biztosít, végig fix, legfeljebb 3 százalékos kamattal. A konstrukció egyik legfontosabb előnye, hogy megfelelő feltételek mellett már 10 százalékos önerővel is elérhető.
A szakértők elemzése szerint a felülvizsgálat egyik központi kérdése az lehet, hogyan lehetne a támogatást jobban az első saját otthonukat megvásárlókhoz irányítani, miközben a befektetési célú felhasználást korlátoznák.
Milyen változások érinthetik az igénylőket?
Szigorodhatnak a korábbi lakástulajdonra vonatkozó kivételek. A jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben akkor is lehetővé teszi a kedvezményes hitel igénylését, ha valakinek már volt vagy jelenleg is van ingatlanrésze. Ilyen lehet például egy kisebb értékű lakástulajdon vagy egy legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányad. A szakértői elemzés szerint felmerülhet a 15 millió forintos értékhatár csökkentése, illetve a különböző ingatlanokban meglévő kisebb tulajdonrészek együttes vizsgálata. Ez különösen azokat érinthetné, akik öröklés vagy korábbi családi vagyonmegosztás révén szereztek ingatlanrészt.
Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mely kivételeket módosítanák, és az örökölt vagy ténylegesen nem használható ingatlanok esetében milyen szabályokat alkalmaznának.
Kötelezővé tehetik, hogy a tulajdonos a megvásárolt lakásban éljen
A jelenlegi Otthon Start szabályai nem írnak elő általános életvitelszerű bentlakási kötelezettséget. Emiatt a kedvezményes hitelből vásárolt ingatlan a vonatkozó szabályok betartásával bérbeadásra is használható. Az egyik lehetséges változtatás szerint meghatározott időre kötelezővé válhatna a saját lakhatás. A szakértők példaként három- vagy ötéves időszakot említenek, de ez nem hivatalosan bejelentett időtartam.
Külön korlátozás vonatkozhatna a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadásra is. Ez elsősorban azokat érinthetné, akik a kedvezményes hitelt nem saját otthonuk megteremtésére, hanem befektetési célú ingatlanvásárlásra használnák.
A lakásárakra vonatkozó korlátokat is módosíthatják
Jelenleg lakás esetében 100 millió, egylakásos háznál, tanyánál vagy birtokközpontnál 150 millió forint a vételár felső határa, a négyzetméterár pedig legfeljebb 1,5 millió forint lehet. Az ország különböző térségeiben azonban jelentős eltérések vannak az ingatlanárak között. Felmerülhet ezért, hogy a jövőben eltérő értékhatárok vonatkozzanak a fővárosi, nagyvárosi és kisebb településeken található ingatlanokra.
Erről sincs döntés, így a jelenlegi országos értékhatárok változatlanul irányadók.
Mit jelenthet mindez egy átlagos lakásvásárlónak?
Vegyünk egy olyan vásárlót, aki egy 40 millió forintos lakást szeretne megvenni, és rendelkezik 4 millió forint megtakarítással. A jelenlegi, legalább 10 százalékos önerőre vonatkozó lehetőség alapján ez az összeg elméletileg elegendő lehet az önerőhöz, ha a bank is elfogadja az adott ügyletet. A 4 millió forint azonban nem fedezi automatikusan az összes vásárlási költséget. Az ügyvédi díjjal, az esetleges vagyonszerzési illetékkel, a költözéssel és a hitelfelvétel egyéb költségeivel is számolni kell. Fontos az is, hogy a 10 százalékos önerő nem automatikusan jár mindenkinek. A bank az ingatlan értékét, az igénylő jövedelmét és hitelképességét is megvizsgálja, és magasabb önerőt kérhet.
Egy másik példa: valaki korábban örökölt egy lakásrészt, amelynek értéke 12 millió forint. A jelenlegi szabályok alapján ez bizonyos feltételekkel még nem feltétlenül akadálya a hiteligénylésnek. Ha azonban a tulajdonrészekre vonatkozó kivételeket később szűkítik, az ilyen élethelyzetek megítélése is megváltozhat.
A két példa azt mutatja, hogy a kedvezményes kamat önmagában nem elég: a jogosultságot, az önerőt és a banki hitelbírálatot együttesen kell figyelembe venni.
Mi történik azokkal, akik már felvették az Otthon Start hitelt?
Ez az egyik legfontosabb kérdés a jelenlegi hitelfelvevők számára. Egy későbbi jogszabály-módosításból önmagában nem következik, hogy a már megkötött hitelszerződések feltételei is automatikusan megváltoznak. Azt, hogy az esetleges új előírások kizárólag az új igénylésekre vagy bizonyos korábbi ügyletekre is vonatkoznának-e, csak a végleges jogszabályból lehet majd megállapítani.
A már hitellel rendelkezőknek ezért nem érdemes egyelőre kész tényként kezelniük sem a bentlakási kötelezettség bevezetését, sem a bérbeadás esetleges korlátozását.
Mire figyeljenek azok, akik most terveznek lakásvásárlást?
Aki jelenleg készül Otthon Start hitelt igényelni, annak érdemes előzetesen ellenőriznie a tulajdoni viszonyait, a rendelkezésre álló önerőt és a bank által elfogadható jövedelmét. Különösen fontos lehet az előzetes hitelbírálat, mielőtt a vásárló jelentős összegű, esetleg elveszíthető foglalót fizetne ki. Az adásvételi szerződésben célszerű megfelelően rendezni azt is, mi történik, ha a bank végül nem nyújtja a tervezett hitelt. Nem érdemes kizárólag a szigorításokról szóló hírek miatt elhamarkodott pénzügyi döntést hozni. A tényleges jogosultságot mindig a hitelkérelemre alkalmazandó szabályok és a banki bírálat határozzák meg.
Az Otthon Start megszüntetése jelenleg nincs napirenden. A felülvizsgálat célja a program feltételeinek pontosítása lehet, de a konkrét módosítások és azok hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert.