Négy kiemelt ügy átvételével kezdi meg érdemi munkáját a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Unger Anna, a szervezet elnöke bejelentette, hogy szeptember 28-án nyilvánosságra hozzák, mely eljárások kerülnek az új hivatalhoz. A cél nem kizárólag a büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása és visszaszerzése is.
A hivatal vezetője a HVG Címlapsztori rendezvényén beszélt a szervezet következő lépéseiről. Elmondása szerint az első négy ügyet már kiválasztották, de az érintett hatóságok tájékoztatása előtt nem kívánják nyilvánosságra hozni azok részleteit. A hivatal büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én lépnek életbe, így másnap már megnevezhetik azokat az eljárásokat, amelyeket át szeretnének venni.
Milyen ügyek kerülhetnek a vagyonvisszaszerzési hivatalhoz?
Unger Anna tájékoztatása szerint az elsőként kiválasztott ügyekről Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes döntött. Olyan eljárásokat vehetnek át más hatóságoktól, amelyekben korábban már legalább egy feljelentés történt. A hivatal érdeklődési körébe tartozhatnak a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések, az állami támogatások felhasználása, a koncessziós megállapodások és az állami vagyonnal összefüggő pénzügyi tranzakciók. Az intézmény vezetője a tiltott állami támogatásokkal és vagyonvesztéssel kapcsolatos ügyek vizsgálatát is kilátásba helyezte.
Fontos ugyanakkor, hogy a négy konkrét ügyet még nem nevezték meg. Ezért egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy mely vállalatok, szerződések vagy személyek lesznek érintettek az első eljárásokban.
Nemcsak büntetőeljárásokban gondolkodnak
A hivatal feladata nem merül ki a lehetséges bűncselekmények kivizsgálásában. Unger Anna szerint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése önálló cél, amelyhez többféle jogi eszköz alkalmazása is szóba kerülhet. Egyes ügyekben büntetőeljárás, más esetekben polgári jogi vagy versenyjogi eljárás vezethet eredményre. A tiltott állami támogatások visszakövetelése is felmerülhet, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.
Az eljárások nem kizárólag magánszemélyeket érinthetnek. Bizonyos esetekben gazdasági társaságok vagy más jogi személyek vagyoni felelőssége is vizsgálható.
Mit jelentene a visszaszerzett vagyon az állami költségvetésnek?
A vagyonvisszaszerzés gazdasági szempontból akkor eredményezhet tényleges pénzügyi hatást, ha az érintett vagyont sikerül azonosítani, biztosítani, majd a megfelelő jogi eljárás eredményeként visszajuttatni a jogosultnak. Érdemes három különböző helyzetet megkülönböztetni. Egy vizsgálat megindítása még nem jelenti azt, hogy jogellenes vagyonszerzést bizonyítottak. Egy vagyonelem ideiglenes zárolása pedig nem azonos annak végleges állami tulajdonba kerülésével. Még a sikeresen visszaszerzett vagyon sem feltétlenül jelent azonnal elkölthető költségvetési bevételt. Egy ingatlan, vállalati részesedés vagy más vagyonelem pénzügyi hasznosítása eltérhet egy bankszámlára visszakerülő pénzösszegétől.
Ezért a hivatal eljárásainak tényleges gazdasági eredményét nem pusztán a megindított ügyek száma, hanem a jogerősen visszaszerzett vagyon értéke és annak további sorsa alapján lehet majd megítélni.
A közvagyon jövőbeni védelme is feladat
Unger Anna arról is beszélt, hogy a hivatalnak a visszaszerzett állami vagyon későbbi kezelésére is figyelnie kell. Álláspontja szerint akkor is fel kell lépniük, ha a jelenlegi kormány gazdálkodásával kapcsolatban merülnek fel visszaélések. A hivatal működésének egyik fontos kérdése így az lesz, hogyan tudja a jogszabályban meghatározott feladatait az aktuális politikai vezetéstől függetlenül ellátni.
A szervezet vezetője az esetleges belső befolyásolási kísérletek lehetőségéről is beszélt, amelyekre elmondása szerint fel kívánnak készülni.
Szeptember 28-án jönnek az első konkrétumok
A következő fontos dátum szeptember 28., amikor a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozza az első négy kiválasztott ügyet. Ekkor derülhet ki, mely korábbi eljárások kerülnek az új szervezethez, és milyen ügyekkel kezdődik meg a hivatal érdemi büntetőeljárási munkája. A bejelentés ugyanakkor még nem jelent lezárt vizsgálatot, megállapított felelősséget vagy ténylegesen visszaszerzett pénzt. Ezekről csak a későbbi eljárások eredményei alapján lehet majd beszámolni.