Új részletek derültek ki a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntéséről. A Monetáris Tanács augusztus 25-i ülésén egyhangúlag támogatta a 25 bázispontos kamatcsökkentést. Így a jegybanki alapkamat 5,75 százalékról 5,50 százalékra mérséklődött. A szeptember 9-én nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy más kamatjavaslat nem került a döntéshozók elé. Ez már a harmadik egymást követő nyári kamatcsökkentés volt. Júniusban 6,25-ről 6 százalékra, júliusban 5,75 százalékra, augusztusban pedig 5,50 százalékra csökkent az alapkamat.
Miért tudott újra kamatot csökkenteni az MNB?
A jegyzőkönyv szerint a döntésben fontos szerepet játszottak a kedvezőbb inflációs folyamatok, valamint az, hogy a magyar eszközök kockázati felára stabil maradt. A döntéshozók arra is felhívták a figyelmet, hogy a forint az elmúlt hónapokra jellemző erősebb tartományban mozgott, ami az importált infláció mérséklésén keresztül segítheti az árstabilitást. Az MNB ugyanakkor továbbra is óvatos: a további kamatcsökkentés nem automatikus, minden döntésnél a friss gazdasági és pénzpiaci adatokat veszik figyelembe.
A következő nagy döntés szeptember 22-én jöhet
A következő kamatmeghatározó ülés 2026. szeptember 22-én lesz, és ez különösen fontos lehet, mert ekkor tárgyalja a Monetáris Tanács az új Inflációs jelentést is. A döntéshozók jelezték, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról az új előrejelzések és a beérkező adatok alapján döntenek. Ekkor derülhet ki, hogy van-e tér egy újabb, negyedik kamatvágásra, vagy az MNB egy időre 5,50 százalékon tartja az alapkamatot.
Mit jelent mindez a hiteleseknek?
Az alapkamat csökkentése kedvező irány lehet a hitelpiacon, de egy meglévő lakáshitel törlesztőrészlete ettől nem csökken automatikusan. A több évre vagy a teljes futamidőre rögzített kamatozású hiteleknél a szerződésben meghatározott kamat továbbra is érvényes. Az újonnan felvett piaci hiteleknél viszont akkor jelenhet meg kedvezőbb kamatszint, ha a jegybanki lazítással együtt a bankközi és állampapírpiaci hozamok is tovább csökkennek, a bankok pedig ezt beépítik az ajánlataikba.
Június óta az alapkamat összesen 0,75 százalékponttal került lejjebb. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a lakáshitelek kamata is pontosan ugyanennyivel csökken, de egy hosszabb kamatcsökkentési ciklus már érezhető hatással lehet az új hitelajánlatokra. Egy több tízmillió forintos és hosszú futamidejű kölcsönnél már néhány tized százalékpontos kamatkülönbség is jelentős eltérést okozhat a teljes visszafizetendő összegben.
A megtakarítóknak viszont kevésbé jó hír
A csökkenő kamatkörnyezetnek van másik oldala is. Ha a piaci kamatok tartósan lefelé mennek, a bankok a betétekre kínált kamatokat is mérsékelhetik. Aki lekötött betétben vagy más rövid távú, kamatozó megtakarításban tartja a pénzét, annak ezért érdemes figyelnie, hogyan változnak a banki ajánlatok.
Jöhet újabb kamatcsökkentés?
Erre egyelőre nincs biztos válasz. Az augusztusi döntés egyhangú volt. És a kedvezőbb inflációs folyamatok további mozgásteret teremthetnek, az MNB azonban nem ígért előre újabb vágást. A következő kulcsdátum szeptember 22. lesz. Ha az inflációs kilátások kedvezőek maradnak, a forint stabil és a nemzetközi pénzpiaci környezet sem romlik, újabb kamatcsökkentés is napirendre kerülhet. Ha viszont a kockázatok erősödnek, az 5,50 százalékos alapkamat hosszabb ideig is változatlan maradhat.