Megfordulhat az élelmiszerárak eddigi kedvező iránya Magyarországon. Miközben 2026-ban több termék ára is csökkent, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2027-ben ismét érzékelhető drágulás jöhet. A jegybank az élelmiszereknél 5,8 százalékos éves áremelkedéssel számol, 2028-ra pedig még ennél is valamivel magasabb, 5,9 százalékos növekedést vár.
A fordulat azért lehet feltűnő, mert az idei év egészen más képet mutat. Júliusban a szélesebb értelemben vett élelmiszerkosár 1,4 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál, az éttermi szolgáltatásokat kiszűrve pedig az élelmiszerbolti árak 4,1 százalékos csökkenést mutattak. A különbségek ugyanakkor termékenként nagyon nagyok voltak: a húskonzervek, a gyümölcsök, a vaj, a sertéshús és a sajt is olcsóbb lett, miközben a burgonya, az étolaj, a cukorka és a méz drágult.
2027-ben ismét emelkedhetnek az élelmiszerárak
Az MNB szeptemberi előrejelzése alapján a teljes magyar infláció 2026-ban átlagosan 1,8 százalék körül alakulhat, 2027-ben azonban már 3,1 százalékos pénzromlással számol a jegybank. Az élelmiszerek ennél gyorsabban drágulhatnak: az idei éves árcsökkenést 2027-ben 5,8 százalékos emelkedés válthatja fel.
Ez nem jelenti azt, hogy minden élelmiszer ára pontosan 5,8 százalékkal nő majd. Egyes termékek ennél jóval nagyobb, mások kisebb változást mutathatnak, és olyan árucikkek is lehetnek, amelyek továbbra sem drágulnak. Az MNB előrejelzése egy teljes élelmiszerkosár átlagos változását mutatja.
Mi hajthatja felfelé az árakat?
Az élelmiszerárak alakulása nemcsak a magyar boltok és termelők döntéseitől függ. Az időjárási szélsőségek, az európai aszály, a mezőgazdasági terméshozamok, valamint a nemzetközi energia- és alapanyagárak egyaránt megjelenhetnek a végső fogyasztói árakban.
Az MNB adatai szerint 2026 augusztusában a világpiaci élelmiszerárak éves alapon 2,5 százalékkal emelkedtek, egyetlen hónap alatt pedig 1,9 százalékos növekedést mértek. A gabonaféléknél 2,2, a cukornál 11,9 százalékos havi drágulás volt megfigyelhető. Ezek a változások idővel a feldolgozott termékek árában is megjelenhetnek.
Az energiaárak szintén fontosak, mert a földgáz és a kőolaj nemcsak a szállítás költségén keresztül hat az élelmiszerekre. A földgáz például a műtrágyagyártás egyik alapvető költségtényezője, ezért az energia drágulása a mezőgazdasági termelés költségeit is növelheti.
A forint eddig segített, de ez a hatás gyengülhet
A 2026-os árcsökkenés egyik fontos tényezője a forint erősödése volt. Az erősebb hazai deviza olcsóbbá teheti az importált termékeket és alapanyagokat, ami idővel a bolti árakban is megjelenhet. Az MNB szerint ennek hatása még nem épült be teljesen az árakba, ezért rövid távon további kedvező korrekció is elképzelhető.
A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy 2027-ben már nem lesz akkora segítség az árfolyam, mint idén. Emiatt a világpiaci és hazai költségek növekedése könnyebben átkerülhet a fogyasztói árakba.
Mit jelentene 5,8 százalékos drágulás egy családnak?
Egy egyszerű számítással jól látható, hogy az átlagosnak tűnő százalék milyen összeget jelenthet a mindennapokban. Ha egy háztartás jelenleg havi 120 ezer forintot költ élelmiszerre, 5,8 százalékos átlagos drágulás mellett ugyanaz a kosár nagyjából 127 ezer forintba kerülne. Ez havonta körülbelül 7000, egy teljes év alatt pedig mintegy 84 ezer forintos pluszkiadást jelentene.
Havi 180 ezer forintos élelmiszer-költésnél az 5,8 százalékos emelkedés már több mint 10 ezer forintos havi többletet jelentene, ami éves szinten körülbelül 125 ezer forintra nőne. Ezek természetesen egyszerű példák, mert a tényleges költség attól függ, milyen termékeket vásárol az adott család.
| Havi élelmiszer-költés | 5,8%-os drágulás után | Havi pluszkiadás | Éves pluszkiadás |
|---|---|---|---|
| 80 000 Ft | 84 640 Ft | +4 640 Ft | +55 680 Ft |
| 120 000 Ft | 126 960 Ft | +6 960 Ft | +83 520 Ft |
| 150 000 Ft | 158 700 Ft | +8 700 Ft | +104 400 Ft |
| 180 000 Ft | 190 440 Ft | +10 440 Ft | +125 280 Ft |
| 200 000 Ft | 211 600 Ft | +11 600 Ft | +139 200 Ft |
Megjegyzés: A számítás az MNB által 2027-re jelzett 5,8%-os átlagos élelmiszerár-emelkedéssel készült. A tényleges kiadás attól függ, hogy az adott háztartás milyen termékeket vásárol.
Nem minden fog egyszerre drágulni
Az élelmiszer-infláció egyik sajátossága, hogy az átlag mögött nagyon eltérő ármozgások lehetnek. Már most is látható, hogy miközben például a sajt vagy egyes húsipari termékek ára jelentősen csökkent, más termékeké emelkedett. Ez 2027-ben is így maradhat.
Éppen ezért a háztartások szempontjából nemcsak az általános inflációs adat lesz fontos, hanem az is, hogyan változik azoknak a termékeknek az ára, amelyeket rendszeresen megvásárolnak. Egy olyan család, amely sok zöldséget, gyümölcsöt vagy tejterméket fogyaszt, egészen más drágulást érzékelhet, mint egy más összetételű bevásárlókosárral rendelkező háztartás.
Mire érdemes figyelni a következő hónapokban?
A következő hónapokban elsősorban a világpiaci élelmiszerárak, az energiaárak, a forint árfolyama és a mezőgazdasági termés alakulása jelezheti előre, mennyire válhat valóra az MNB 2027-es prognózisa. A jegybank előrejelzése nem garantált árpálya, hanem a jelenlegi gazdasági adatok alapján készített becslés, amelyet újabb fejlemények módosíthatnak.
A jelenlegi kép tehát kettős: 2026-ban még több élelmiszernél csökkenő árakat láthatunk, de a jegybank szerint ez az időszak nem feltétlenül tart sokáig. Ha az előrejelzés beigazolódik, 2027-ben ismét az élelmiszerek lehetnek a háztartási költségvetések egyik fontos dráguló tétele.