Meddig adómentes egy egyéni vállalkozó 2026-ban? A válasz attól függ, pontosan melyik adóról beszélünk. Más összeghatárt kell figyelnie egy átalányadózónak az SZJA-nál, más szabály alapján működik az áfamentesség, és megint más bevételi keret vonatkozik a katásokra. Ráadásul a főállású és a mellékállású vállalkozók közterhei között is jelentős különbség lehet.
Éppen ezért félrevezető lenne egyetlen összeget megadni arra a kérdésre, hogy 2026-ban „meddig adómentes” egy vállalkozás. Az átalányadózóknál elsősorban az adómentes jövedelemrészt, az alanyi áfamentességnél a bevételt, a katánál pedig az éves bevételi keretet kell figyelni.
Átalányadózás 2026: 1 936 800 forint jövedelem lehet SZJA-mentes
Az átalányadózás egyik legfontosabb előnye, hogy a bevétel egy részét automatikusan költségnek tekintik. Nem kell tehát minden egyes kiadást számlával igazolni ahhoz, hogy meghatározható legyen az adózás alapjául szolgáló jövedelem.
2026-ban az általános költséghányad 45 százalék, míg bizonyos tevékenységeknél 80 vagy akár 90 százalékos költséghányad is alkalmazható. A bevételből a megfelelő költséghányad levonása után fennmaradó összeg lesz az átalányban megállapított jövedelem.
Az átalányadózó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Ez 2026-ban 1 936 800 forintos SZJA-mentes jövedelemhatárt jelent.
45 százalékos költséghányadnál több mint 3,5 millió forint bevétel fér bele
Az adómentes jövedelemhatár nem azonos a vállalkozó bevételével. Ha valaki az általános, 45 százalékos költséghányadot alkalmazza, akkor a bevételének 55 százaléka minősül jövedelemnek. Így az 1 936 800 forintos adómentes jövedelemhatárhoz megközelítőleg 3 521 455 forintos éves bevétel tartozik.
Nézzünk egy egyszerű példát. Ha egy átalányadózó 3 millió forintos bevételt ér el, annak 45 százaléka, vagyis 1 350 000 forint számít költségnek. A számított jövedelem így 1 650 000 forint lesz, ami még nem éri el az 1 936 800 forintos adómentes jövedelemhatárt.
Ha viszont ugyanilyen költséghányad mellett 4 millió forint a bevétel, a számított jövedelem 2,2 millió forint. Ebben az esetben már van olyan jövedelemrész, amely meghaladja az adómentes sávot.
Magasabb költséghányadnál jóval nagyobb bevétel is beleférhet
Ez az egyik oka annak, hogy nem lehet minden átalányadózóra ugyanazt a bevételi összeghatárt alkalmazni. A 80 vagy 90 százalékos költséghányadra jogosult tevékenységeknél a bevételnek jóval kisebb része minősül jövedelemnek.
Ha valaki 80 százalékos költséghányadot alkalmazhat, a bevételének csak 20 százaléka lesz jövedelem. Az 1 936 800 forintos adómentes jövedelemhatár így 9 684 000 forintos bevételig tarthat.
90 százalékos költséghányad esetén pedig csak a bevétel 10 százaléka számít jövedelemnek, vagyis az SZJA-mentes jövedelemhatár elméletileg 19 368 000 forintos bevételnél érhető el.
Ez jól mutatja, hogy két ugyanolyan bevételt elérő egyéni vállalkozó SZJA-kötelezettsége jelentősen eltérhet attól függően, milyen tevékenységet végez és milyen költséghányad alkalmazására jogosult.
Az SZJA-mentesség nem jelenti azt, hogy semmit sem kell fizetni
Erre különösen fontos figyelni. Attól, hogy egy átalányadózó jövedelme még az SZJA-mentes sávban van, nem következik automatikusan, hogy egyáltalán nincs fizetendő közterhe. A főállású egyéni vállalkozóknál a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályait is figyelembe kell venni. A minimum járulékalap miatt akkor is keletkezhet fizetési kötelezettség, amikor az átalányban megállapított jövedelem alapján személyi jövedelemadót még nem kell fizetni.
Más lehet a helyzet annál, aki például legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozik. Mellékállású átalányadózónál az adómentes jövedelemsávhoz kapcsolódó járulékszabályok kedvezőbbek lehetnek, ezért a főállású és mellékállású vállalkozói helyzetet nem szabad összekeverni.
Áfamentesség 2026: már 20 millió forint a határ
Az alanyi áfamentesség teljesen külön kérdés az SZJA-tól. 2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forint.
Itt már nem az átalányadózással kiszámított jövedelmet, hanem az áfaszabályok szerint figyelembe veendő bevételt kell nézni. Ha a vállalkozó megfelel az alanyi adómentesség feltételeinek és nem lépi túl az értékhatárt, főszabály szerint nem számít fel áfát az ügyleteinél.
Ez azt is jelenti, hogy valaki egyszerre lehet átalányadózó és alanyi áfamentes. A két fogalom azonban nem ugyanaz: az egyik a jövedelemadózás módjához, a másik az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik.
Katásoknál 18 millió forint a fontos határ
A kata esetében ismét más összeget kell figyelni. Ha a kisadózó egész évben köteles megfizetni a tételes adót, akkor az éves bevételi keret 18 millió forint.
Ha a katás vállalkozó ezt meghaladja, nem a teljes bevételére kell 40 százalékos különadót fizetnie, hanem a keret feletti részre.
Például egy egész évben katázó vállalkozó 19 millió forintos éves bevételnél 1 millió forinttal lépi túl a 18 milliós keretet. A 40 százalékos különadó alapja ebben a példában ez az 1 millió forint, vagyis a különadó összege 400 ezer forint.
Ha valaki nem egész évben köteles a tételes adó megfizetésére, a keretet időarányosan kell meghatározni. Ilyenkor havi 1,5 millió forintos összeggel kell számolni.
Három különböző összeghatárt érdemes megjegyezni 2026-ban
A legkönnyebben úgy lehet eligazodni a szabályok között, ha nem egyetlen „adómentes vállalkozói keretet” keresünk, hanem különválasztjuk az egyes adónemeket.
Átalányadózás: 1 936 800 forint átalányban megállapított jövedelemig jár az SZJA-mentesség. A 45 százalékos általános költséghányad mellett ez körülbelül 3 521 455 forintos bevételnek felel meg.
Alanyi áfamentesség: 2026-ban 20 millió forintos értékhatárral kell számolni.
Kata: teljes éves tételesadó-fizetési kötelezettség mellett 18 millió forint a bevételi keret, amelynek túllépése után a keret feletti részre 40 százalékos különadó vonatkozik.
Egy vállalkozónál akár mindhárom számnak jelentősége lehet
Éppen ezért önmagában az a kérdés, hogy „meddig adómentes az egyéni vállalkozó?”, nem adható meg egyetlen forintösszeggel. Egy átalányadózó vállalkozónak egyszerre kell figyelnie az SZJA-mentes jövedelemsávra, az áfára vonatkozó értékhatárra, valamint főállás esetén a járulék- és szochofizetési szabályokra is.
A legfontosabb gyakorlati különbség, hogy a bevétel és a jövedelem nem ugyanaz. Ez különösen az átalányadózásnál okozhat félreértést: nem azt kell nézni, mennyi pénz érkezett összesen a vállalkozóhoz, hanem először a megfelelő költséghányaddal kell meghatározni az átalányban megállapított jövedelmet.
Az aktuális szabályokat és az egyes adózási módok részletes feltételeit érdemes minden esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatóiban ellenőrizni, különösen akkor, ha valaki év közben indít vállalkozást, adózási módot vált, vagy valamelyik értékhatár közelébe kerül.