Drámai fordulat az Orosz – Ukrán háborúban, ez mindent megváltoztat a fronton!
Drámai beszédben fordult péntek délután az ukrán néphez Volodimir Zelenszkij. A kijevi elnöki palota előtt elmondott televíziós beszéd a 2022. februári teljes körű orosz invázió óta az ukrán vezetés talán legsúlyosabb dilemmáját tárja a nyilvánosság elé: Ukrajna óriási nyomás alatt áll, ha nem fogadja el a 28 pontos amerikai béketervet, elvesztheti az Egyesült Államok támogatását – annak elfogadásával ugyanakkor az ország méltósága és szuverenitása kerülhet veszélybe.
Friss cikkek
„Minden nemzet életében eljön az idő, amikor beszélni kell. Őszintén. Nyugodtan. Találgatások, pletykák és köntörfalazás nélkül. Úgy, ahogy van. Ahogy mindig is próbálok veletek beszélgetni.
Ez történelmünk egyik legnehezebb pillanata. Az egyik legnehezebb nyomás nehezedik most Ukrajnára”
– kezdett a beszédébe az ukrán elnök, hogy aztán arra térjen rá, a héten kiszivárgott 28 pontos béketerv kapcsán óriási a nyomás Kijeven.
„Ukrajna most nagyon nehéz választással nézhet szembe: vagy a méltóságát veszti el, vagy egy kulcsfontosságú partner elveszítését kockáztatja.
– mondta az ukrán elnök, arra utalva, hogy reális lehetőségként kell Ukrajnának számolnia azzal, hogy ha elutasítja a tervezetet, akkor az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával.
Donald Trump azt akarja, hogy Ukrajna jövő csütörtökig, a hálaadás napjáig írja alá a békemegállapodás-tervezetet, máskülönben lehetséges, hogy az USA nem oszt meg több hírszerzési információt és nem ad több katonai támogatást.
„Vagy a nehéz 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél – a legnehezebb eddig – és további kockázatok. Élet szabadság, méltóság és igazságosság nélkül. És hogy higgyünk annak, aki már kétszer ránk támadott”
– mondta a beszédében Zelenszkij arról, hogy ha nem írják alá a megállapodást, a háború legnehezebb hónapjai következhetnek, ha pedig igen, Ukrajna igazságos béke helyett elvesztheti a méltóságot, és ki lesz szolgáltatva a korábbi ígéreteit már sokszor megszegő Oroszországnak.
„Ukrajnának nem szabadna déjà vu érzést átélnie, mint február 24-én, amikor úgy éreztük, egyedül vagyunk. Amikor senki sem állíthatta meg Oroszországot, csak hősies népünk, amely falként állt Putyin hadseregével szemben”
– utalt Zelenszkij arra is, hogy megvan a veszélye, hogy újra egyedül maradnak.
Miközben az ukrán elnök többször is a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, amivel a két hete bonyolódó korrupciós botrány hatásait is igyekezhet csökkenteni, megszólalása leginkább úgy értelmezhető, hogy a külső nyomás hangsúlyozásával elkezdte az ukrán közvélemény puhítását és felmérését, tesztelve, hogy milyen reakciókat válthat ki egy súlyos feltételekkel teli tűzszüneti kompromisszum az ukrán társadalomban. A reakciók fontosak lesznek, de a jelek szerint Zelenszkij most úgy érezheti, valóban nem nagyon maradt választása.
„Természetesen acélból vagyunk. De lehet, hogy bármelyik fém, még a legerősebb sem bírja ki”
– mondta.
A 28 pontos tervezetet az amerikaiak minden jel szerint az oroszokkal együttműködve, de az ukránok feje felett dolgozták ki, annak előkészítésébe nem vonták be őket. A tervezet értelmében Oroszország de facto megtarthatná az összes általa megszállt területet, sőt Ukrajnának át kellene adnia a Donbasz még el nem foglalt részét is, benne a legfontosabb, még ukrán kézen lévő erődítményekkel és védővonalakkal. A tervezet szerint csökkenteni kellene az ukrán fegyveres erők létszámát, le kellene mondaniuk a nagy hatótávolságú fegyverekről és alkotmányban kellene rögzíteniük, hogy soha nem csatlakoznak a NATO-hoz. Az országban ezenkívül száz napon belül új választásokat is kellene tartani.
Oroszország cserébe „bérleti díjat” fizetne a Donbaszért, és az Európában befagyasztott, nagyjából 300 milliárd dollárnyi orosz vagyonból 100 milliárdot Ukrajna helyreállítására fordítanának. A Donbasz orosz ellenőrzés alá kerülő nyugati része demilitarizált övezet lenne – a kiszivárogtatott tervezetből azonban egyelőre nem látszik, hogy mi kényszerítené Moszkvát ezeknek a pontoknak a betartására. Az Ukrajnának ígért nyugati biztonsági garanciák sem elég világosak és körvonalazottak ahhoz, hogy Kijevet megnyugtassák.
Ezek alapján sokan azt feltételeznék, hogy az amerikai tervezet hasonló sorsra jut, mint a korábbi kettő – hiszen Oroszországnak valójában nem érdeke megállni a fronton, ezért csak imitálják a megállapodási készségüket; Ukrajna pedig továbbra is komoly biztonsági garanciák nélkül maradna, átadva az agresszornak legfontosabb védelmi vonalát. Lehet azonban, hogy Ukrajnának így sem marad más választása: legfeljebb európai támogatással folytathatná a védekezést egyedül, egy katonailag, kül- és belpolitikailag is egyre rosszabb helyzetben.
A tárgyalási hajlandóságát korábban is jelző Zelenszkij a mostani beszédében azt hangsúlyozza, konstruktív lesz a hozzáállása – vagyis semmiképpen nem szeretné végképp magára haragítani Washingtont.
„Nem teszünk hangos kijelentéseket, nyugodtan együttműködünk Amerikával és minden partnerrel”
– mondta. „Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok kínálni, de semmiképpen sem fogunk okot adni az ellenségnek arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, hogy megzavarja a folyamatot, és hogy Ukrajna nem áll készen a diplomáciára. Ez nem fog megtörténni” – folytatta, és azt hangsúlyozta, hogy gyorsan fog cselekedni.
„A nap 24 órájában, a hét minden napján azért fogok küzdeni, hogy a terv összes pontja közül legalább kettő ne maradjon ki – az ukránok méltósága és szabadsága. Mert ezen alapul minden más – a szuverenitásunk, a függetlenségünk, a földünk, a népünk. És az ukrán jövő”
– tette hozzá az ukrán elnök, aki európai vezetők segítségével próbálja elérni az ukrán szempontok erősebb megjelenítését a megállapodásban. Putyin közben az orosz biztonsági tanácsban azt mondta, hogy hivatalosan is megkapták az amerikai béketervezetet, de azt állította, arról még senki nem tárgyalt velük. Több pont (mint az „ukrán nácik” emlegetése) ugyanakkor már a nyelvezete alapján is orosz gyökerűnek tűnik, Steve Witkoff, az amerikai főtárgyaló pedig – valószínűleg véletlenül – korábban arra utalt, hogy a tervezetet is az oroszok szivárogtathatták ki eredetileg a sajtónak.