Most érkezett: Minden nyugdíjasnak be kell fizetnie 20 ezer forintot?
Józseftől így akartak kicsalni 20 ezer forintot, de résen volt, és el is mesélte a történetét.
Azért fordult a lapunkhoz, hogy más nyugdíjast ne tudjanak ezzel átverni
Nyugdíjasok figyelem, fontos hír jött
A nyugdíjasok elleni visszaélések nem új keletűek, de az elmúlt években a módszerek kifinomultabbá, a támadások gyakoribbá, a kár pedig súlyosabbá vált. A nyugdíjasok célponttá válásának egyik legfontosabb oka az, hogy a kor előrehaladtával az emberi kapcsolatok gyakran beszűkülnek. A magány, a ritkábban csörgő telefon, a kevesebb személyes találkozás mind olyan tényezők, amelyek miatt egy váratlan hívás vagy egy kedvesnek tűnő idegen könnyebben kelthet bizalmat.
A csalók pontosan tudják, hogy a bizalom a legfontosabb kapu, amelyen át bejuthatnak az áldozat életébe. Nem véletlen, hogy a legtöbb átverés valamilyen érzelmi reakcióra épít: félelemre, aggodalomra, segítőkészségre vagy éppen a kötelességtudatra.
A célponttá válás másik oka a technológiai különbség. A digitális világ gyorsabban változik, mint ahogy azt sok idősebb ember követni tudná. A csalók pedig éppen ezt a lemaradást használják ki, amikor banki alkalmazottnak, szolgáltatói ügyintézőnek vagy hivatalos ellenőrnek adják ki magukat. A telefonos és online átverések gyakran olyan szakszavakkal, olyan technikai magyarázatokkal operálnak, amelyek egy laikus számára nehezen követhetők. A csalók célja ilyenkor az, hogy az áldozat úgy érezze: valami sürgős, bonyolult és veszélyes dolog történik, amit csak úgy lehet megoldani, ha azonnal engedelmeskedik. A sürgetés, a „most kell cselekedni” érzése az egyik legerősebb manipulációs eszköz.
Józsefet most személyesen akarta lehúzni egy csaló 20 ezer forinttal, de mit akart beadni neki, azt a galériánkban megmutatjuk!
A népszerű átverések között továbbra is vezetnek a telefonos csalások. Gyakoriak a banki adategyeztetésre hivatkozó hívások, amelyek során a csalók azt állítják, hogy gyanús tranzakció történt, és azonnal intézkedni kell. Ilyenkor sokszor arra kérik az áldozatot, hogy diktálja be a bankkártya adatait, telepítsen egy programot a számítógépére, vagy utaljon át pénzt egy „biztonsági számlára”. A személyes megjelenésre építő csalások azonban még ennél is veszélyesebbek, mert a közvetlen jelenlét sokszor még erősebb hatást gyakorol.
Gyakori, hogy a csalók valamilyen ellenőrnek adják ki magukat: vízóra-leolvasónak, gázszolgáltatói munkatársnak, kéményseprőnek vagy éppen önkormányzati dolgozónak. A módszer lényege, hogy a hivatalosság látszatát keltik: egyenruhát viselnek, igazolványt mutatnak, papírokat lobogtatnak. Az idősek számára a hivatalos megjelenés sokszor elég ahhoz, hogy beengedjék őket a lakásba. Innentől pedig a csalók szinte bármit megtehetnek: pénzt kérhetnek „ellenőrzési díj” címén, elterelhetik az áldozat figyelmét, miközben társuk átkutatja a lakást, vagy egyszerűen ellopják az értékeket. Józsefből 20 ezer forintot akartak kicsalni írja a femcafe.hu.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő. Impresszum