Újabb részletek derültek ki a 2027-re tervezett vagyonadóról. A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján az új adónem azokat a magánszemélyeket érintheti, akiknek nettó vagyona eléri az 1 milliárd forintot. A szabályozás többféle vagyonelemet is figyelembe venne, ezért nem pusztán a bankszámlán lévő pénzről lenne szó.
A tervezet szerint az adó alapjába többek között az ingatlanok, bankszámlán tartott megtakarítások, befektetések, ingóságok és bizonyos céges vagyonelemek is bekerülhetnek. A számításnál ugyanakkor a nettó vagyon a lényeg, vagyis az adósságok és kötelezettségek is szerepet kaphatnak az összeg meghatározásában.
1 milliárd forintnál húznák meg a határt
A tervezett szabály egyik legfontosabb eleme az 1 milliárd forintos értékhatár. A vagyonadót azoknál a magánszemélyeknél alkalmaznák, akiknek nettó vagyona eléri ezt az összeget.
Ez azért lényeges, mert nem ugyanazt jelenti, ha valakinek van egy 1 milliárd forintot érő vagyontárgya, illetve ha a teljes vagyona – az adósságokat is figyelembe véve – éri el az 1 milliárd forintos nettó értéket. A tényleges adókötelezettségnél ezért a teljes vagyoni helyzetet kellene vizsgálni.
Nem csak az ingatlan számítana
A vagyonadóval kapcsolatban az egyik legfontosabb új részlet, hogy az adóalap jóval szélesebb lehet egy egyszerű ingatlanadóénál. A tervezet alapján a bankszámlákon tartott megtakarítások, az ingatlanok, az ingóságok, a céges vagyon és a befektetési alapokban elhelyezett pénzek is bekerülhetnek a számításba.
A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközöket szintén figyelembe vennék. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás nem csupán azt nézné, hogy egy magánszemély nevén közvetlenül milyen vagyontárgyak vannak, hanem bizonyos, közvetett vagyoni formák is számíthatnak.
1 vagy 1,5 százalék lehet az adó
A tervezet szerint a vagyonadó mértéke sávosan alakulna. Az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonrészre 1 százalékos adókulcs vonatkozna, míg a 100 milliárd forint feletti rész után 1,5 százalékot kellene fizetni.
Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy egy 100 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező személy a teljes vagyonára 1,5 százalékot fizetne. A sávos rendszerben az első, meghatározott értékhatár alá eső vagyonrészre az alacsonyabb kulcs vonatkozna, és csak az értékhatár feletti részre lépne életbe a magasabb adómérték.
Mit jelentene ez a gyakorlatban?
Egy egyszerű példával könnyebb megérteni a rendszert. Ha valakinek a nettó vagyona éppen 1 milliárd forint, akkor a tervezett szabály szerint már elérné az adókötelezettség küszöbét. Az 1 százalékos kulccsal számolva ez nagyságrendileg 10 millió forintos éves adót jelentene.
A tényleges fizetendő összeg azonban nem pusztán abból következik, hogy valakinek milyen értékű ingatlana vagy bankszámlája van. A nettó vagyon kiszámításának szabályai, az egyes vagyonelemek értékelése és az esetleges levonható kötelezettségek mind befolyásolhatják a végeredményt.
Az adó önbevalláson alapulhat
A tervezett rendszer egyik fontos eleme, hogy az adó önbevalláson alapulna. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az érintett magánszemélynek kellene számba vennie a szabályok szerint figyelembe veendő vagyonát, meghatároznia az adóalapot, majd ennek alapján teljesítenie a fizetési kötelezettséget.
Ez különösen nagy vagyon esetén összetett feladat lehet. Egyetlen ingatlan értékének meghatározása is okozhat kérdéseket, több ingatlan, befektetés, üzletrész vagy más vagyonelem esetén pedig még fontosabbá válhat a pontos nyilvántartás.
Mikor kellene először fizetni?
A jelenlegi tervezet alapján az új vagyonadó 2027 januárjától jelenne meg, az első adófizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek már a következő évben fel kellene készülniük a vagyonuk szabályok szerinti felmérésére és bevallására.
Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a most ismert részletek a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezethez kapcsolódnak. A végleges szabályok a jogalkotási folyamat során még változhatnak, ezért az adókötelezettség pontos részleteit a végleges jogszabály alapján lehet majd biztosan megállapítani.
A nettó vagyon lesz a kulcskérdés
A tervezett adó egyik legfontosabb fogalma ezért a nettó vagyon. Nem elegendő egyszerűen összeadni az ingatlanok, megtakarítások és egyéb vagyontárgyak értékét, majd ezt tekinteni az adóalapnak. A kötelezettségek figyelembevétele is része lehet a számításnak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy két azonos értékű ingatlannal rendelkező ember adózási helyzete eltérhet, ha az egyikük jelentős hitellel vagy más kötelezettséggel rendelkezik. A végleges szabályoknál ezért különösen fontos lesz, pontosan hogyan határozzák meg az egyes vagyonelemek értékét és milyen tartozások vonhatók le.
A céges vagyon is bekerülhet a számításba
Az új rendszer egyik érdekes része, hogy bizonyos céges vagyonelemek is megjelenhetnek az adóalapban. Ez azért fontos, mert egy nagyobb vállalkozás tulajdonosának vagyona nem feltétlenül bankszámlán vagy magántulajdonú ingatlanban jelenik meg.
A céges részesedések és más üzleti érdekeltségek értékelése ezért a vagyonadó egyik összetettebb területe lehet. A gyakorlatban itt különösen sokat számíthat majd, milyen módszerrel kell meghatározni az adott vagyonelem értékét.
Nem minden vagyonos ember fizetne ugyanannyit
A sávos adókulcs miatt a fizetendő összeg a vagyon nagyságával együtt emelkedne. Az 1 milliárd forintos küszöb felett az első sávra 1 százalékos kulcs vonatkozna, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos kulcs.
A rendszerből következik, hogy a vagyon nagysága mellett annak összetétele is fontos lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy a vagyon mekkora része ingatlanban, készpénzben, befektetésben vagy üzleti érdekeltségben található, és milyen kötelezettségek kapcsolódnak hozzá.
Miért fontos már most figyelni a részletekre?
Az új adónem egyelőre tervezet, de az érintett vagyoni kör számára jelentős változást jelenthet, ezért nem érdemes csak az adókulcsot figyelni. Legalább ilyen fontos lesz az értékelési szabály, a bevallás módja, a levonható tartozások köre és az, hogy pontosan milyen vagyonelemek kerülnek be az adóalapba.
Aki jelentős vagyonnal rendelkezik, annak a későbbiekben ezek alapján lehet majd pontosan kiszámítani, hogy keletkezik-e fizetési kötelezettsége. A jelenlegi információk alapján azonban már látható, hogy az új szabályozás jóval szélesebb vagyoni kört érinthet, mint egy kizárólag ingatlanokra kivetett adó.
2027-ben derül ki, pontosan hogyan működik majd
A jelenlegi tervezet alapján 2027 januárjától léphet életbe a vagyonadó, az első fizetési határidő pedig augusztus 31. lehet. Addig azonban még a jogszabály véglegesítése is hátravan.
A legfontosabb változás, hogy a tervek szerint már nem csak egyetlen vagyontárgy értéke számítana, hanem a magánszemély teljes nettó vagyoni helyzete. Az 1 milliárd forintos küszöb, az 1 és 1,5 százalék közötti adókulcs, valamint az önbevallásos rendszer együtt azt jelenti, hogy az érintetteknek érdemes lesz pontosan követniük a végleges szabályokat.