A nyugdíj igénylésének időpontja nemcsak azt határozza meg, mikortól érkezik az ellátás, hanem annak összegére is jelentős hatással lehet. A szakértők szerint sok esetben érdemes alaposan átgondolni, hogy valaki mikor nyújtja be a kérelmét, hiszen a döntés akár érezhető különbséget is eredményezhet a későbbi nyugdíjban.
A számítás éve is sokat számít
A nyugdíj összegét mindig az igénylés évében érvényes szabályok és valorizációs szorzók alapján állapítják meg. Ezek a szorzók arra szolgálnak, hogy a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év bérszínvonalához igazítsák. A szakértői számítások szerint a 2026-os valorizációs szorzók alapján megállapított nyugdíj akár mintegy 9 százalékkal magasabb is lehet, mint a korábbi szabályok szerint kiszámított ellátás.
Visszamenőleg is kérhető a nyugdíj
A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is megállapítsák. Erre akkor van lehetőség, ha a nyugdíjhoz szükséges feltételek – vagyis a megfelelő életkor és szolgálati idő, illetve a Nők 40 program esetében a jogosultsági idő – már korábban is fennálltak.
A visszamenőleges igénylés során nemcsak a havi nyugdíjat, hanem az addig felhalmozódott ellátást is egy összegben fizetik ki. Ennek része lehet a tizenharmadik havi nyugdíj időarányos összege is.
Fontos határidő közeleg
A hat hónapos visszamenőleges igénylés miatt különösen fontos a június végi határidő. Aki még júniusban nyújtja be kérelmét, az legkorábban az előző év decemberétől kérheti nyugdíjának megállapítását. Júliusban benyújtott igény esetén azonban már csak az adott év januárjáig lehet visszamenni, így egy hónap lehetősége elveszik.
A szolgálati idő is befolyásolja az összeget
Nemcsak az igénylés időpontja számít, hanem az is, hogy a kérelmező mikor ér el egy újabb teljes szolgálati évet. Ha például valaki néhány héten belül teljesíti a következő szolgálati évhez szükséges időt, érdemes lehet megvárni ezt az időpontot, mert a nyugdíj összegét a teljes szolgálati évek alapján állapítják meg.
A halasztásnak is lehet előnye
Amennyiben valaki már jogosult lenne öregségi nyugdíjra, de tovább dolgozik, szintén kedvezőbb helyzetbe kerülhet. A szabályok szerint, ha a nyugdíjkorhatár betöltése után legalább harminc napot még nyugdíj megállapítása nélkül dolgozik, minden újabb 30 nap után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre válik jogosulttá. Emellett, aki már nyugdíjasként vállal munkát, kedvezőbb adózási szabályok szerint dolgozhat tovább: munkabéréből személyi jövedelemadót kell fizetnie, társadalombiztosítási járulékot azonban már nem vonnak. A szakértők szerint ezért minden esetben érdemes egyénileg mérlegelni, hogy a nyugdíj mielőbbi igénylése vagy annak elhalasztása jelent kedvezőbb megoldást.
📌 Mielőtt beadja a nyugdíjkérelmet, ezt érdemes átgondolni
A nyugdíjigénylés időpontja hosszú évekre meghatározhatja az ellátás összegét, ezért a döntés előtt célszerű több szempontot is mérlegelni. Fontos lehet, hogy mikor teljesül a következő teljes szolgálati év, milyen valorizációs szorzók lesznek érvényben, illetve hogy érdemes-e még néhány hónapot dolgozni a magasabb nyugdíj érdekében.
Érdemes azt is átgondolni, hogy szükség van-e azonnal a nyugdíjra, vagy a további munkavégzés kedvezőbb megoldást jelenthet. Mivel minden élethelyzet más, nagyobb összegű nyugdíj esetén akár évtizedeken át is érezhető különbséget jelenthet egy jól megválasztott igénylési időpont.
📌 Ha bizonytalan a döntésben, érdemes előzetes nyugdíjszámítást kérni vagy szakértő segítségét igénybe venni, mert egyetlen időzítési döntés akár több tízezer forintos havi eltérést is eredményezhet.
