Nyugdíj 2025 – fontos változások jönnek Január 1-től ami minden nyugdíjast érint majd!
Nyugdíj 2025 – fontos változások jönnek Január 1-től ami minden nyugdíjast érint majd! Mennyivel emelik a nyugdíjakat 2025-ben és hogy kell kiszámolni a nyugdíj összegét? Mit kell tudni a nyugdíj 2025-ös változásairól?
Részletek:
Korhatár
A nyugdíjkorhatár nem változik, 2025-ben is marad 65 év.
Így jövőre az 1960. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat.
2025-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az is, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugellátását.
Nők kedvezményes nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2025-ben sem.
Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.
Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet főszabályként legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie.
Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt – és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve 43 évre emeljék. Erre azonban 2025-ben még nem kerülhet sor, hiszen ehhez már módosítani kellett volna a nyugdíjtörvényt. 2026-ban pedig választási év lesz, így nyilván akkor sem kell számítani a Nők40 feltételei szigorítására. 2027-től persze változhat a helyzet.
A nők kedvezményes nyugdíjára
- az idei 467 milliárd forint (a 2024-es teljes 6019 milliárd forintos nyugdíjkassza 7,76%-a) után
- 2025-ben 490,6 milliárd forintot (a 2025-ös teljes 6554,7 milliárd forintos nyugdíjkassza 7,48%-át)
kell fordítani.
Nyugdíjmegállapítás
A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2025. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.
E 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók a KSH legutóbbi, 2024. november 22-én kiadott kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 13,7%-kal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
Nyugdíjemelés
2025. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,2%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,2%-os inflációs előrejelzés szerepel.
A 3,2%-os emelés cca. 200 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok.
Az államnak persze közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés több mint egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.
Ha jövőre a 2025. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, akkor 2025. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
Sajnos annak továbbra sincs semmi jele, hogy a kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, mint ahogyan tágabb értelemben a kormányzat által eredetileg 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreformra sem kerül jövőre sor.
13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás
A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2025. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
Ennek költségvetési vonzata – csak a nyugdíjak tekintetében – az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint lesz. (Persze ennek több mint egyharmada is visszaáramlik fogyasztási típusú adókból származó bevételként az államkasszába.)
2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíj szabályozása annyiban változik, hogy az érintettnek a megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lennie (korábban a megelőző év egy napja mellett a tárgyév januárjában kellett nyugdíjasnak lennie). Ennek indoka az, hogy 2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik (ez eddig is így volt a gyakorlatban, de a törvény szövege általában az első negyedévi kifizetésről rendelkezett, amely elvileg akár januárra is eshetett, ezért került a korábbi feltételek közé az, hogy az érintett nyugdíjasnak januárban is nyugdíjasnak kellett lennie).
A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az az elhalálozás időpontjáig még nem történt meg.
Nyugdíjprémium
Ha a 2025. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a költségvetési törvény előrejelzése alapján sem látszik reális esély, mivel a törvénytervezetben 3,4%-os GDP-növekedés szerepel 2025-re), akkor 2025. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság.
A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2025 novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne.
Annak idén sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra 2024-re félretett 20,5 milliárd forintos összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb félmillió nyugdíjas ellátását növelné, pedig a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével már 2022-ben okafogyottá vált.
Jövőre szintén nem látható erre utaló jel, bár a költségvetési törvényben 2025-re 50 millió forint szerepel nyugdíjprémium céltartalékként – ezen a felülről nyitott soron persze könnyedén föl lehet emelni akár 50 milliárd (vagy még több) forintra is novemberben az e célra szánt pénzt, hiszen 2026-ban választások lesznek, és a nyugdíjasok emlékeznek rá, hogy 2021. novemberében (a 2022-es választások előtt néhány hónappal) mindenki a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumban részesült.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2025-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes az egyelőre jövőre is változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj – a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja – mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2025-ben sem korlátozza semmi.
Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben is főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén még 2025-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere, amely a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolja az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet). E tekintetben viszont továbbra is szükséges egy olyan törvénymódosítás, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztené a jövedelemkiegészítést (az eddigi gyakorlatban a 13. havi nyugdíjjal egyező összegű plusz jövedelemkiegészítés kifizetése minisztériumi intézkedésekre jókora késéssel megtörtént ugyan, de a törvénymódosítás hiánya miatt az érintettek nem érezhetik teljes biztonságban magukat 2025-ben sem).
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2025-ben sincs semmilyen – sem időbeni, sem kereseti – korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.
Az éves keretösszeg
- 2024-ben 18 x 266.800 = 4.802.400 Ft volt,
- 2025-ben 18 x 290.810 = 5.234.581 Ft lesz (a jövő évi minimálbér 9%-os növekedése következtében).
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.
A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők számára is megigényelhető az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés.
A fenti szabályozások és kivételek egyre összetettebb kuszasága jelzi, hogy ideje lenne teljesen megszüntetni a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban és bármilyen szférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó összes korlátozást.
A legjobb megoldás az lenne, ha erre az általános korlátozás-megszüntetésre már 2025. január 1-jétől sor kerülne – de erre csekély az esély, noha a kormányzat szavakban erősen elkötelezett további nyugdíjas százezrek munkaerőpiacra történő visszacsalogatása mellett.
Korkedvezmény
A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2025-ben is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege
Egyelőre 2025-ben sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 18. éve változatlanul 28.500 forint lesz, hacsak nem kerül sor az összeg érdemi emelésére. Erre az emelésre lehetőséget adna a szociális törvény azon módosítása, amely leválasztotta a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot.
Az árvaellátás minimális összege 2025-ben (három éve változatlanul) 50.000 forint marad.
Egyszeri rendezés után mind a nyugdíjminimum, mind a minimális árvaellátás összegét legalább a nyugdíjak rendszeres éves emelése mértékében emelni lenne szükséges minden évben.
Lemondás a nyugdíjról
A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani (vagyis 15 napon belül viszont le lehet mondani).
A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni.
Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni.
2025. január 1-jétől egy új módosító rendelkezés szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.
Vagyis a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásától (azaz a kézhezvételétől) számított 15 napon belül le lehet mondani a megállapított nyugdíjról (és aztán később újra lehet igényelni), viszont e 15 nap leteltével a nyugdíjról már nem lehet lemondani.
A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet indokolt, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, így arról inkább lemond és a nyugdíját új igénylés alapján a tárgyévet követő év első napjától a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival kéri ismételten megállapítani.
A 2025. január 1-jétől hatályos kiegészítés szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg (eddig is ez volt a gyakorlat).
Ez az eset például akkor fordulhat elő, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege – ilyen esetben a nyugdíjmegállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére – vagyis a nyugdíjat úgy tekintik, mint amit nem állapítottak meg. (A megállapított és folyósítani kezdett nyugdíj ugyanis megszünteti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.)
Ezt a helyzetet egyébként inkább a rokkantsági ellátásban részesülő személy nyilatkozatával célszerűbb kezelni, amelyben az ellátott kijelenti, hogy ha a megállapított nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. (Így megspórolható a határozathozatal és a nyugdíjról való lemondás.
Méltányossági lehetőségek
2025. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.
Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan
- egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
- a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
- rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.
Egyrészt ezeket a korátokat is emelni lenne szükséges (már félmillió nyugdíjas él a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatával), másrészt a méltányossági ellátásokra (a kivételes nyudíjemelésre és az egyszeri segélyre) fordítható összegek érdemi növelésére is szükség lenne jövőre.
2025-ben
- az egyszeri segélyre változatlanul csak 600 millió forint (nulla százalékos emelés),
- a méltányossági nyugdíjemelésre mindössze 100 millióval forinttal több, összesen 1 milliárd forint fordítható,
miközben még a jelenlegi feltételek mellett is legalább 300 ezer nyugdíjas lehetne jogosult méltányossági emelésre vagy segélyre.
Ha az érintetteknek csak a minimális összegű kivételes nyugdíjemelést biztosítaná a rendszer, akkor 300 ezer potenciális jogosult x 39 ezer Ft (13 x 3 ezer Ft a méltányossági nyugdíjemelés éves minimális mértéke) = 11,7 milliárd forint előirányzatra lenne szükség a nyugdíjkasszában, pontosan 10,7 milliárd forinttal többre, mint amennyit a költségvetési tervezők be mertek vállalni.