A hitelfelvétel tervezésekor sokan elsősorban azt nézik meg, mekkora havi törlesztőrészlet fér bele a családi költségvetésbe. Lakásvásárláskor azonban a hitelhez és az ingatlanszerzéshez további kiadások kapcsolódhatnak. Ezek egy részét már a folyósítás előtt ki kell fizetni, ezért könnyen kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik minden megtakarításukat az önerőre fordítják.
-
Önerő
Egy lakáshitel esetén általában legalább 20 százalék önerővel érdemes számolni. Tehát egy 40 millió forintos ingatlan esetében 8 millió forint saját pénzre lenne szükség, ha a bank a fennmaradó összeget finanszírozza. Ez nem banki díj, hanem a vásárlás saját forrásból finanszírozott része.
-
Értékbecslés – a bank is megvizsgálja az ingatlant
A lakáshitel jóváhagyásához a bank általában ingatlan-értékbecslést kér. Ez megállapítja a fedezetként felajánlott ingatlan értékét. Az értékbecslés díja bankonként és ingatlantípusonként változhat, és bizonyos akciókban a bank átvállalhatja vagy visszatérítheti ezt a költséget. Azonban ezen a ponton könnyen elcsúszhat a lakáshitel. Az oka pedig, hogy nem minden ingatlan alkalmas banki fedezetnek. Problémát jelenthet például a rendezetlen tulajdoni viszony, az engedély nélkül hozzáépített épületrész vagy az ingatlan nem megfelelő műszaki állapota.
-
Közjegyzői díj
A jelzáloghitelekhez közjegyzői okirat készítése is kapcsolódik. Ennek díj függhet a hitel összegétől és az okirat tartalmától is. Ennél a kiadásnál is előfordulhat hogy a bank visszatéríti részben vagy teljes egészében a felmerülő díjat.
-
Biztosítások
A bankok a lakáshitelekhez rendszerint megfelelő lakásbiztosítás várnak el. Így ennek a díjával is érdemes számolnunk a költségvetésünkben. Emellett hitelfedezeti életbiztosítás is köthető, amely bizonyos váratlan élethelyzetekben segítséget nyújthat a törlesztésben.
-
Bankszámla és egyéb járulékos költségek
Számos költség felmerülhet még az eddig felsoroltakon kívül. A lakáshitel felvételéhez szükséges bankszámlának is lehet havi díja. Illetve az átutalások és a hitel folyósítása is járhat plusz költségekkel. Földhivatali díjakat is fizetni kellhet: a tulajdonjog bejegyzése 10 600 forint, a jelzálogjog bejegyzése pedig 20 000 forint. Az ügyvédi munkadíj szintén jelentős összeg lehet, ez gyakran a vételár meghatározott százalékához igazodik.
A legnagyobb járulékos kiadás azonban a legtöbb esetben a vagyonszerzési illeték. Ennek általános mértéke 4 százalék, így egy 40 millió forintos ingatlannál akár 1,6 millió forintot is fizetni kell, ha a vásárló nem jogosult kedvezményre vagy mentességre. Illetékmentesség járhat például egyenes ági rokon közötti adásvételnél, házastársak közötti ingatlanátruházásnál, bizonyos új építésű lakások vásárlásakor.
Mennyi pénzt érdemes tehát tartalékban hagyni lakásvásárlás után?
Semmiképp sem érdemes minden megtakarítást a felmerülő költségekre fordítani. A szakértők szerint legalább 3–6 havi megélhetési költségnek megfelelő vésztartalék szükséges. Tegyük fel, hogy egy család havi kiadása a hiteltörlesztéssel együtt 400 ezer forint, akkor legalább 1,2–2,4 millió forint tartalék már pénzügyi biztonságot jelenthet. Ez fontos lehet váratlan lakásfelújítás, munkahelyvesztés vagy átmeneti jövedelemkiesés esetén. A megfelelő tartalék segít abban, hogy a család ne kerüljön azonnal fizetési nehézségbe.