Új adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek szerint tovább emelkedtek a bérek Magyarországon. 2026 áprilisában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 772 200 forintot, míg a nettó átlagkereset 541 200 forintot tett ki.
A bruttó bérek egy év alatt 9 százalékkal, a nettó keresetek pedig 11,2 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek növekedése 8,9 százalék volt, vagyis a béremelkedés továbbra is jelentősen meghaladta az infláció ütemét.
A mediánbérek is emelkedtek. A bruttó mediánkereset elérte a 616 ezer forintot, míg a nettó mediánbér 436 400 forintra nőtt. Mindkét mutató több mint 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Az adókedvezmények is növelték a nettó béreket
A KSH szerint a nettó keresetek gyorsabb növekedésében fontos szerepet játszottak az elmúlt időszakban bevezetett családtámogatási intézkedések.
A magasabb összegű családi adókedvezmény mellett jelentős hatása volt a háromgyermekes édesanyák szja-mentességének, a kétgyermekes, 40 év alatti anyák adókedvezményének, valamint a 30 év alatti anyák számára biztosított kedvezmények bővítésének is.
Ennyi volt a rendszeres kereset
A prémiumok és egyszeri juttatások nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset 711 400 forint volt, ami 8,4 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
Szektoronként vizsgálva:
- a vállalkozásoknál 705 ezer forint,
- a költségvetési szférában 720 200 forint,
- a nonprofit szervezeteknél pedig 747 ezer forint volt az átlagos rendszeres bruttó kereset.
A költségvetési szektorban tapasztalt magasabb növekedést elsősorban a korábban bejelentett béremelések magyarázzák.
Nem mindenhol ugyanannyit lehet keresni
Bár az országon belüli bérkülönbségek lassan csökkennek, továbbra is jelentős eltérések vannak az egyes térségek között.
A legfrissebb bértérkép szerint Budapest továbbra is magasan vezeti a rangsort, ugyanakkor a vidéki vármegyék fokozatosan zárkóznak fel. Jó példa erre Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol 2019-ben még a fővárosi átlagbér alig 55,6 százalékát érték el a keresetek, míg 2025-re ez az arány már 61,5 százalékra emelkedett.
A különbségek tehát továbbra is jelentősek, de a felzárkózás folyamata évről évre érzékelhető.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő. Impresszum