Több tanulmány is bizonyította, hogy szoros összefüggés van a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Minél szennyezettebb levegőben tartózkodik ugyanis valaki és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a kockázat.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok – amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.

Ahogy arra a magro.hu felhívja a figyelmet, helyi szabályozás hiányában az avarégetés kérdésével kapcsolatban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely alapján tilos az avar és kerti hulladék égetése.

Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető.

A TILALOM AZONBAN NEM TERJED KI A KERTI SÜTÖGETÉSRE, A BOGRÁCSOZÁSRA ÉS A GRILLEZÉSRE, ILLETVE A TŰZGYÚJTÁSI TILALOM NEM ÉRINTI A SAJÁT KERTBEN TÖRTÉNŐ FŐZŐCSKÉZÉST SEM.

Azokon a településeken, ahol az önkormányzatok rendeletet alkottak a kérdésben, ott jellemzően az avar és kerti hulladék égetése az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezett. A lakosság számára az egyik legjelentősebb változás, hogy az élet és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos ( azaz csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet ). Még ha ez a főváros belterületén nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat. Ezen lépéssel előtérbe helyezheti a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából.