Rendkívüli bejelentés! Mától Augusztus 8-tól ezt vezették be Magyarországon!
Rendkívüli bejelentés! Mától Augusztus 8-tól ezt vezették be Magyarországon! Pénteken lép életbe teljeskörűen a médiaszabadságról szóló uniós rendelet. A jogszabály már tavaly májusban hatályba lépett ugyan, de csak részletekben, fokozatosan ültették át a gyakorlatba. A szövege szerint „2025. augusztus 8-tól kell alkalmazni”.
Hitelfórum.hu friss hírek >>
Új uniós testület figyel a nemzeti közmédia függetlenségére
A jogszabály előírja, hogy a közmédia vezetőit átlátható, nem részrehajló eljárásban kell kinevezni. Elég hosszú ideig kell hivatalban maradniuk, hogy az biztosítsa a függetlenségüket, és a jogszabály megtiltja az idő előtti kirúgásukat – kivéve, ha a teljesítményük nem felel meg a követelményeknek, ez esetben bírói felülvizsgálat lehetőségét biztosítva leválthatók.
A rendelet átlátható és objektív finanszírozási eljárásokat ír elő, a média politikai függetlenségét pedig felügyelettel garantálná. Az új uniós testület, amelybe a nemzeti médiahatóságok küldhetnek tagokat, véleményekkel segít az új jogszabály következetes betartatásában.
Az uniós médiatanács, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete már létre is jött egy korábbi csoport utódjaként. Idén februárban ült össze először, áprilisban pedig közölte, hogy készen áll a jogszabály alkalmazására. Vezetője, Carlos Aguilar Parades, júliusban jelezte, hogy a szabályok betartatásának ellenőrzése mellett véleményt is alkotnak majd, ha a médiapluralizmust és/vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségét érintő ügyek merülnek fel a tagállamokban.
Csak súlyos bűncselekmény gyanújánál, esetileg vethetnének be kémszoftvert
A rendelet uniós szinten mondja ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltja, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre. Ez alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással lehet felmentést kapni, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja. Még az ilyen esetekben is joguk lenne a megfigyelteknek ahhoz, hogy értesüljenek a folyamatban lévő megfigyelésről és bírósági védelemért folyamodhassanak.
2021 júliusában robbant ki a Pegasus kémprogram körüli botrány egy nemzetközi projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szervek rendelkezésére bocsátanak – sok országban nem csak az eredeti céljának megfelelően, vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek meg vagy próbáltak megfigyelni vele. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata szerint a nemzetbiztonsági szakszolgálat több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust, akiknek a neve korábban megjelent a sajtóban. A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetők el.
Nyílt, elfogulatlan eljárásokkal kell szétosztani az állami reklámpénzt
A rendelettel EU-szerte „valamennyi médiaszolgáltatóra vonatkozóan közös tájékoztatási követelményeket kell bevezetni”. Ezeknek „arányos és célzott követelményeket” kell meghatározniuk „a tulajdonviszonyokra és a közigazgatási szervektől vagy szervezetektől kapott hirdetési bevételekre vonatkozó releváns információk” közzétételére.
A közpénzek elköltéséről nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kell dönteni nyilvános követelmények alapján. A tagállami hatóságoknak törekedniük kell rá, hogy széles körben osszák szét a reklámpénzeket, és minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hol mennyit költöttek.
A Magyar Hang kiadója egy magyar médiacéggel együtt áprilisban versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál. Azzal vádolták a magyar kormányzatot, hogy torzítja a versenyt a sajtópiacon az állami hirdetési pénzek elosztásával. A panasz mellé beadott dokumentumok szerint nyilvánvaló arányosság fedezhető fel aközött, hogy egy magyar újság mennyire viselkedik a kormány szócsöveként, és hogy mennyi, államhoz köthető hirdetési bevétele van. A beadvány szerint nagyjából 1,1 milliárd eurónyi, azaz több mint 440 milliárd forintnyi piactorzító állami forrás vándorolhatott így a kormányközeli újságokhoz, tévécsatornákhoz és híroldalakhoz 2015 és 2023 között.
A német Verfassungsblog korábban, önkormányzati kivételekre hivatkozva írt arról, hogy maradhatnak még kiskapuk, amelyeken keresztül titokban juthat állami pénz a médiához. A végső szöveg szerint viszont „az e rendeletben meghatározottak szerinti állami hirdetéseket tágan kell értelmezni”, amibe kifejezetten beleértik a „szubnacionális kormányzatokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket és a nemzeti vagy szubnacionális kormányzatok által ellenőrzött szervezeteket” is.
A közösségi oldalaknak külön jelölniük kell, mi nem független média
A nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X – lehetővé kell tenniük, hogy a regisztrációnál a sajtótermékek nyilatkozzanak róla, hogy médiaszolgáltatók, és arról is, hogy „szerkesztői szempontból függetlenek a tagállamoktól, politikai pártoktól, harmadik országoktól és harmadik országok által ellenőrzött vagy finanszírozott szervezetektől”. A közösségi oldalaknak ezt könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra is kell hozniuk.
Ha egy sajtótermék bármilyen tartalmát eltávolítanák vagy korlátoznák, figyelmeztetést kellene küldeniük alapesetben 24 órás válaszadási lehetőséggel. A jogszabály szerint a döntéseket meg lehet támadni egy bíróságon kívüli testületnél, valamint uniós médiahatósági véleményt is kérhetnek az érintettek.
A politikai hirdetésekről egy másik, nagyrészt októberben élesedő jogszabály szól. Amiatt jelezte júliusban a Meta, hogy inkább leállítja a politikai reklámokat az EU-ban.
Júliusban jelezték, hogy látnak gondokat és hiányosságokat Magyarországon
Maria Luís Albuquerque, az Európai Bizottság biztosa júliusban úgy látta, augusztus 8-tól több garanciára támaszkodhatunk a közmédia független működése és a médiában a tulajdoni viszonyok átláthatósága terén. Igazságosabb és átláthatóbb lesz az állami reklámkiadások elosztása, a „médiapiaci koncentrációknál” javulni fog a kiszámíthatóság. Közvetlenül védhetik az újságírói forrásokat és bizalmas kommunikációt, beleértve a kémprogramok elleni védelmet, jelezte a médiarendeletről szervezett európai parlamenti (EP-) vitán Albuquerque.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság aznap kiadott jogállamisági jelentése „hasznos támogatást” nyújt a tagállamoknak. „Az európai médiaszabadságról szóló törvény helyes alkalmazása segíteni fog az idei jogállamisági jelentésben tett számos ajánlás végrehajtásában is, különösen azokban, amelyek a közmédia függetlenségére, az újságírók védelmének bizonyos aspektusaira, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára és méltányosságára vonatkoznak.”
A jelentés szerint – amiről bővebben itt írtunk – Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket, amiket a korábbi ilyen dokumentumok emeltek ki. Nem fogadtak el és nem is terveznek intézkedéseket, hogy szabályozzák az állami hirdetéseket, és szavatolják a médiahatóság gyakorlati, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.
„Az újságírók továbbra is számos és komoly kihívással néznek szembe a munkájuk közben.”
A dokumentum felemlegette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírókat és médiaorgánumokat vizsgált állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt.
A jelentés szerint Magyarországon továbbra is szelektíven megtagadják a hozzáférést a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz. Miközben folytatódik a közérdekűadat-kérési bírósági ügyek gyorsított kezelése, az információkhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott, különösen a közfinanszírozásnál.
Albuquerque-hez hasonlóan más uniós forrásból is arra utaltak a Telexnek, hogy az Európai Bizottság júliusi jelentése előre jelzi, mennyire felkészültek egy-egy tagállamban a rendelet alkalmazására.
Ha egy uniós országban rosszul vagy késve alkalmaznak egy jogszabályt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ez kétkörnyi oda-vissza levelezéssel indul. Ha nem tudják rendezni a helyzetet, per és akár pénzbüntetés lehet belőle, de eltarthat néhány évig, mire eljutnak a végéig. Uniós forrásból úgy tippelték, 2026 elején indulhatnak eljárások a rendeletnek nem megfelelő tagállamok kormányzatai ellen.
Szovjetezés, nácizás, sorosozás a magyar kormányoldaltól
Bóka János EU-ügyi miniszter egy júliusi Facebook-bejegyzésében úgy vélte, a jogállamisági jelentés többek között arról szól, hogy a „külföldi pénzekkel működő média ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljön”, valamint a jobboldali politikusok és közszereplők „meghurcolása – lengyel mintára – intézményesített gyakorlattá váljon”.
Orbán Viktor egy 2023-as tweetben részben a médiaszabadságról szóló jogszabály javaslatára hivatkozva emlegetett orwelli világot. Egy másikban „szabadságellenesnek” nevezte a tervezetet, ami szerinte totálisan át akarja venni a média felett az ellenőrzést.
„Mi, közép-európaiak már láttunk ilyesmit a múltban. Kominformnak és Reichspressekammernek hívták. Soha többé!”
– utalt a Szovjetunió és a náci Harmadik Birodalom intézményeire.
A Fidesz listájáról még az előző ciklusban EP-be került Bocskor Andrea annak idején arról posztolt a Facebookon, hogy „az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”. A tervezettel
„az európai nyilvánosságot a brüsszeli bürokrácián keresztül a Soros-hálózat akarja kézivezérelni”.
A Fidesz 2024 tavaszán „cenzúratörvényt” emlegetve szavazott nemmel a javaslatra az EP-ben, a KDNP-s Hölvényi György tartózkodott. A másik döntéshozó testületben, a Tanácsban csak a magyar kormány ellenezte a rendeletet, a 27-ből a többi 26 igent mondott rá.
A KESMA is intő példa volt
Az Európai Bizottság korábbi alelnöke, Věra Jourová már évekkel ezelőtt jelezte: azért nem tudnak fellépni Magyarországon médiaügyekben, mert nincsenek uniós szintű szabályok. „Ezért kezdtünk el dolgozni egy európai médiaszabadságról szóló törvényen – például
épp a KESMA-hoz hasonló helyzetekkel akarunk foglalkozni”
– mondta Jourová a kormánypárti sajtótermékeket tömörítő alapítványról. A volt bizottsági alelnököt a kormány egyébként nyíltan is ellenségként kezelte, rendszeresen vádolták azzal, hogy „hungarofóbiában” szenved, de többek között Franciaországot is rossz példaként említette.
Idén júliusban Sabine Verheyen, a rendelet EP-felelőse megemlítette, hogy Magyarország és Franciaország mellett Olaszország, Horvátország, Ciprus és Málta se jeleskedik a rendelet végrehajtásban. Azt állította, nem ráerőltetnek valamit a tagállamokra, hanem éjszakákba nyúló viták után közösen kialakított szabályok betartását kérik a tagállamoktól. Szerinte a cenzúrának és az átláthatóságnak semmi köze egymáshoz, „mi pont a cenzúrától és a nagy médiavállalatoktól akarjuk megvédeni az újságírást”.
Verheyen és csütörtökön az Európai Bizottság is üdvözölte a rendelet életbe lépését. Henna Virkkunen bizottsági alelnök mérföldkőnek nevezte a jogszabályt, ami többek között jobban védi az újságírókat a kémprogramoktól. A bizottsági közlemény alapján a rendeletnek már csak a médiakínálat testreszabásáról szóló részére kell várni, ami két év múlva lép életbe. Forrás: Telex