Nyugdíjasok figyelem: ennyit vonhatnak le a nyugdíjakból!

Több szabály is meghatározza, hogy végrehajtás esetén mekkora összeg vonható le a nyugdíjból. Farkas András nyugdíjszakértő szerint vannak olyan ellátások és összeghatárok, amelyek részben vagy teljesen védelmet élveznek a letiltással szemben.

Farkas András nyugdíjszakértő – mivel sok kérdés érkezett hozzá a témában – összefoglalta, mikor lehet, és mikor nem lehet a nyugdíj összegéből végrehajtással letiltani. A szabályok ismerete azért sem árt, mert a részletek könnyen félreérthetők, és az érintetteknek komoly anyagi következményei lehetnek – számolt be róla a 24.hu.

Mekkora összeg mentes a letiltás alól?

A szabály az, hogy a nyugellátás összegéből mentes a végrehajtás alól a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg – kivéve, ha a tartozás gyermektartásdíjjal kapcsolatos, beleértve a szüléssel járó költségeket is.

2026-ban a bruttó minimálbér 322 800 forint, ennek nettója 214 662 forint. A nettó minimálbér 60 százaléka tehát 128 797 forint, amit a kerekítési kötelezettség miatt 128 800 forintra kell felkerekíteni. Ha valakinek az ellátása nem haladja meg ezt az összeget, akkor 2026. február 1-jétől mentes a letiltás alól – a gyermektartásdíj-tartozás kivételével. Magasabb nyugdíjaknál pedig ez a 128 800 forintos rész az, amelyből nem lehet levonni.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint levonással érintett ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden esetben értesítést küld az érintetteknek, valamint a végrehajtási ügy többi szereplőjének is – a végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek egyaránt. Az értesítés tartalmazza azt is, hogy az intézkedést milyen okból és melyik hónaptól hajtják végre – tette hozzá Farkas András.

Így működik a nyugdíj letiltása

A gyakorlatban a bírósági végrehajtásról szóló törvény határozza meg a levonások pontos mértékét. Ha Ha valakinek tartozása van, alapesetben a nyugdíj legfeljebb 33 százalékát vonhatják le. Ez a levonási sáv azonban bizonyos esetekben felugorhat egészen 50 százalékig is. Ez akkor fordul elő, ha több letiltás is érvényben van az érintettel szemben, vagy ha gyermektartásdíjról, esetleg jogalap nélkül felvett nyugdíj visszafizetéséről van szó.

Ha azonban a levonások után fennmaradó összeg meghaladja a 200 ezer forintot, akkor a 200 ezer forint feletti rész már korlátlanul levonható.

Egyszeri kifizetések, rokkantsági ellátás – más szabályok

A nem havonta járó, egyszeri kifizetésekre – így a 13. és 14. havi nyugdíjra, valamint a nyugdíjprémiumra – szigorúbb szabály vonatkozik: ezekből kizárólag gyermektartásdíj-követelés, illetve bűncselekmény következtében keletkezett, természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény vonható le.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból – rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásból – főszabály szerint legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, gyermektartásdíj-tartozás vagy több letiltás esetén ez az arány emelkedhet 50 százalékig. Az árvaellátásból pedig legfeljebb 50 százalékig, és kizárólag a jogalap nélkül felvett árvaellátás vonható le.

Amihez egyáltalán nem nyúlhatnak

Vannak ellátások, amelyek teljes mértékben mentesek a letiltás alól. Ezek közé tartozik a nemzeti gondozási díj, a hadigondozottak pénzbeli ellátása, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék, az időskorúak járadéka, a bányászok egészségkárosodási járadéka, valamint a fogyatékossági támogatás.