Nyugdíjasok, 65 év felettiek figyelem – ismét jön a nyugdíjprémium!

Nyugdíjasok, 65 év felettiek figyelem – ismét jön a nyugdíjprémium!

Nyugdíjasok, 65 év felettiek figyelem – ismét jön a nyugdíjprémium! Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2024-ben?

Az Orbán-kormány év végi bejelentései közé tartozik, hogy januártól 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok. Regős Gábor szerint ennek költségvetési vonzata megközelítőleg 400 milliárd forint, ami költségvetési szinten is szemmel látható tételt jelent. „Ennek egy kisebb része ugyan áfabevétel formájában visszafolyik a költségvetésbe, de ez tényleg csak a kisebb rész” – tette hozzá a közgazdász.



A 6 százalékos nyugdíjemelés az egész évre vonatkozóan első blikkre nem tűnik túl acélosnak, ezért jogosan vetődik fel a kérdés, hogy várható-e újabb emelés még 2024-ben, valamint lesz-e nyugdíjprémium.

Paradox módon az a jó, ha nem kell újabb nyugdíjemelésre számítani 2024-ben, hiszen ez azt jelenti, hogy az infláció nem alakul a vártnál magasabban. A kormányzat 6 százalékos inflációs prognózisa a pesszimistábbak közé tartozik, így ez alapján most nem számíthatunk pótlólagos emelésre, természetesen váratlan és kedvezőtlen dolgok mindig történhetnek, erre bőven láttunk már példát az előző években




– fogalmazott Regős Gábor, aki szerint: „A nyugdíjprémiummal a kormányzat és a 2024-es költségvetés is számol. Erre a célra 4,0 százalékos növekedéssel kalkulálva 20,5 milliárd forintot különítettek el. Növekedés tekintetében a piaci várakozások pesszimistábbak, így a nyugdíjprémium még nem vehető teljesen biztosra” – jelentette ki a közgazdász.

Az infláció dönti el

2023-ban az infláció volt a magyar emberek legnagyobb ellenfele, a pénzromlás pedig a nyugdíjak értékét is veszélyeztette. Vajon tényleg sikerült ilyen gazdasági környezetben, recesszió közepette megvédeni a nyugdíjak értékét az elmúlt évben? Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2024-ben? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának segítségével.



A 2023-as év egyik negatív főszereplője, mondhatni főgonosza egyértelműen a megzabolázhatatlannak tűnő infláció volt, ami nemcsak az embereket, hanem a kormányt is kihívások elé állította. A mögöttünk hagyott évben maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször nevezte az egyik legégetőbb problémának, és az évzáró kormányinfón is a kiemelten megoldandó feladatok közé sorolta. Nyilvánvaló, hogy az infláció az alacsony keresetűekre és a kisnyugdíjasokra sújtott le leginkább, miközben kérdéses, hogy egy ilyen példa nélküli inflációs környezetben a kormány képes volt-e megvédeni a nyugdíjak értékét.



2023-ban két lépcsőben történt nyugdíjemelés:

  • először januárban 15 százalékos,
  • majd novembertől 3,1 százalékos pótlólagos emelés januárig visszamenőleg.

A 3,1 százalékos emelés már a 15 százalékkal emelt nyugdíjakat érintette, és ez azt jelenti, hogy a 2022-es évhez képest a nyugdíjak 18,6 százalékkal nőttek.

„A nyugdíjak vásárlóerejének vizsgálatakor 18,6 százalékos emelést kell összevetnünk az inflációval, ugyan ebből még csak 11 havi adat áll rendelkezésre, de viszonylag kis hibával következtethetünk a teljes éves pénzromlásra.



Az első 11 havi infláció a gazdaságban 18,7 százalék volt, a decemberre becsülhető adatot is figyelembe véve ez éves szinten 17,7 százalékon alakulhatott” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, hozzátéve, nem szabad elfelejtenünk: a nyugdíjasok fogyasztói kosara eltér az átlagostól. A nyugdíjasok arányaiban többet költenek élelmiszerre vagy gyógyszerre, miközben üzemanyagra és különböző szolgáltatásokra jelentősen kevesebbet.

error: Content is protected !!