Most érkezett a hír: így változik a nyugdíj melletti munka szabálya 2026-tól!

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról, valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról.

Hitelfórum.hu

Ennek lényege, hogy az Orbán-kormány

az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat az öregségi nyugdíjuknak, a korhatár előtti nyugdíjszerű ellátásuknak a jogviszonytípusára tekintettel fennálló szüneteltetése alól

mentesíti.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló kormányrendelet módosítása után:

„(1) A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony

• a) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
• b) köznevelési intézményben,
• c) szakképző intézményben vagy
• d) egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél

áll fenn. Ezt a döntést a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kell alkalmazni. Az egészségügyért felelős Pintér Sándor belügyminiszternek december 5-ig megküldött megkeresésben feltüntetett egészségügyi dolgozóknak a 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját január 1-jétől hivatalból folyósítják. Akinél idén a nyugdíj folyósítása a korábbi szabályozás miatt szünetelt, azt úgy kell tekinteni, mintha legalább egy napra öregségi nyugdíjat kapott volna. Az Orbán Viktor kormányfő által jegyzett módosítás január 1-jén lép hatályba.

Takács Péter egészségügyi államtitkár közösségi oldalán azt írta: a döntés jó hír az egészségügyi dolgozóknak, illetve azt, hogy a kormány a Cser Ágnes vezette Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) kezdeményezésére egyszerűsítette a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályait. Egy, a nyugdíj melletti munka és az infláció kényszerű kapcsolatát firtató hozzászólónak Takács Péter azt üzente, hogy szerinte most a rendszerből 40 és 55 év közötti generáció hiányzik fájóan, ők pedig nem a Fidesz kormányzása alatt hagyták el az országot, hanem előtte, amit nemzetrombolásnak nevezett.

Az egészségügyi államtitkár később Cser Ágnessel és Toma Lajossal, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót. Azt mondta: a két érdekképviselet már régóta jelezte, hogy át kellene gondolni a nyugdíj melletti foglalkoztatás szabályait. Az egészségügyi dolgozókra is azok a szabályok fognak vonatkozni, mint a pedagógusokra, a kérvényezés egyszerűsödik: a szakdolgozóknál munkáltatói, az orvosoknál minisztériumi döntés lesz, a folyamat automatikussá válik. A kormány a két szakszervezettel továbbra is együttműködik.

Cser Ágnes arról beszélt, hogy az elmúlt években példátlan bérfelzárkóztatás indult el, de elegendő munkavállalót csak úgy tudnak biztosítani, ha lehetőséget adnak arra, hogy az egészségügyben dolgozók is megkapják a nyugdíjukat és a keresetüket is.

Közölte: a választási kampányban nem vesznek részt, a munkavállalók élet- és munkakörülményei alapján tesznek javaslatokat. Toma Lajos arról beszélt, hogy egy hosszabb út egyik állomásához érkeztek, hiszen 2013 óta kezdeményezik az egészségügyi dolgozókat érintő úgynevezett kényszernyugdíjazás megszüntetését.

Farkas András szakértő a nyugdíjguru.hu portálon azt írta, hogy az új rendelet megteremti a 2026. februárban esedékes 13. havi nyugdíjra való jogosultságot minden olyan egészségügyi dolgozónál, aki 2025. december 31-éig nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésben részesült. Farkas András egyébként régóta azt vallja, hogy hatályon kívül kellene helyezni a közszférás jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó általános nyugdíjszüneteltetési korlátozást, amit egyébként is mállaszt a krónikus munkaerőhiány egyes ágazatokban. Azok a nyugdíjasok, akik nem kaptak mentességet a kormánytól, így dolgozhatnak idén. A kormány egyébként arról is döntött, milyen adómentességet biztosít a 2026-os Bajnokok Ligája-döntő szervezőinek.