NETTÓ-BRUTTÓ MINIMÁLBÉR 2026 – Ennyit viszel haza idén januártól!

Mennyi a pontos összeg és hogyan alakult a béremelés menetrendje?

• 2025. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 290 800 Ft volt.

• A kormány és a munkaadói – munkavállalói érdekképviseleti partnerek által kötött többéves megállapodás szerint 2026. január 1-jétől a minimálbér bruttó 328 600 Ft-ra emelkedhet. Ez kb. 13 % növekedést jelent az előző évhez képest.

• A nettó összeg – kedvezmények nélkül, az érvényes adó- és járulékszabályokkal számolva – havi kb. 218 500 Ft lehet.

havonta bruttó mintegy 32 ezer forinttal több

• Az emelésnek köszönhetően a minimálbért keresők havonta bruttó mintegy 32 ezer forinttal, a garantált bérminimumon foglalkoztatott szakmunkások pedig bruttó 24 400 forinttal több jövedelmet kapnak. A kormány továbbra is elkötelezett a bérek, különösen a legkisebb keresetek folyamatos növelése mellett.

  A minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti emelése nemcsak a munkavállalók jövedelmét növeli, hanem érdemi tolóhatást gyakorol a magasabb bérekre is, hozzájárulva a további bérnövekedéshez és a családok anyagi biztonságának erősítéséhez. A leszorított infláció, az adócsökkentések és a januári béremelések együttesen biztosítják, hogy a reálbérek 2026-ban is dinamikusan emelkedjenek, különösen az alacsonyabb jövedelműek körében.

  A kormány az elmúlt években következetesen támogatta a minimálbérek emelését. Míg a szocialista kormányzás időszakában a minimálbér vásárlóereje csökkent, addig 2010 és 2025 között a duplájára nőtt. A 2026. január 1-jétől érvényes emeléssel együtt a minimálbér 2010-hez képest 339 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 317 százalékkal emelkedett, vagyis mindkét bérkategória több mint háromszorosára nőtt.

  A minimálbér-emeléssel párhuzamosan számos szociális ellátás összege is emelkedik, köztük az álláskeresési járadék, a táppénz, a GYES és a GYED, valamint nőnek a közfoglalkoztatotti bérek is.

  A kormány célja változatlan: a következő időszakban a minimálbér elérje az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot, erősítve a munkából élők megbecsülését és a magyar családok anyagi biztonságát.

Mit értünk bruttó és nettó alatt?

• Bruttó bér alatt azt az összeget értjük, amelyet a munkáltató a munkavállalónak „adózás és járuléklevonások előtt” megállapít.

• Nettó bér pedig az az összeg, amit a munkavállaló kézhez kap: a bruttóból levonják a személyi jövedelemadót (szja), a társadalombiztosítási járulékokat stb. A fenti 218 500 Ft körüli nettó összeg általános esetként értendő, kedvezmények nélkül.

• Fontos, hogy ha a munkavállaló családi kedvezményeket, életkori, vagy egyéb adókedvezményeket érvényesít, akkor ennél kedvezőbb összeg is lehet az effektív nettó fizetés.

Kikre vonatkozik az emelés és milyen hatásai lehetnek?

• Az emelés minden olyan munkavállalóra vonatkozik, aki 2026-ban a minimálbérrel foglalkoztatottként dolgozik teljes munkaidőben (8 óra).

• A dolgozók számára kedvező, hogy magasabb jövedelemre számíthatnak: ez javítja a megélhetési lehetőségeiket, csökkentheti a szegénység kockázatát azon kategóriában, akik eddig a legkisebb keresettel dolgoztak.

• A munkáltatók számára viszont az emelés jelentős költségnövekedést is jelenthet, különösen olyan vállalkozásoknál, ahol nagy a minimálbéres foglalkoztatottak aránya. Az emelés így munkahelyi költség-tervet is érint.

• Az emelkedés közgazdasági jelentősége is nagy: a kormány célkitűzései között szerepel, hogy a minimálbér fokozatosan közelítsen az átlagkereset 50 %-ához, továbbá hogy a bérek dinamizálódjanak, támogatva a belső fogyasztást és a munkaerőpiac stabilitását.

Fontos megjegyzések és fenntartások

• Bár a 13 %-os emelés és a 328 600 Ft bruttó összeg gyakran idézett adat, 2026-ra vonatkozóan még nem minden részlet végleges – például a garantált bérminimumról szóló rendelet még késhet.

• A nettó összeg számítása a jelenlegi adó- és járulékszabályok alapján történt. Ha a következő időszakban módosítják az adókulcsokat vagy járulékfizetési szabályokat, akkor a végső nettó összeg ettől eltérhet.

• Az emelés költségeinek finanszírozása nagyobb terhet róhat a kis- és középvállalkozásokra, amely a munkahelyekre vagy a béren kívüli juttatásokra is közvetett hatással lehet.

• Az emelés önmagában nem garantálja a reálbérek növekedését, ha az infláció és az árnövekedés magasabb ütemű — így a béremelés hatékonysága részben az árak és a termelékenység alakulásától is függ.

Január 1-jétől Magyarországon a minimálbér bruttó szinten várhatóan 328 600 Ft-ra emelkedik, ami hozzávetőleg nettó 218 500 Ft-ot jelent a jelenlegi szabályozás mellett. Ez fontos előrelépés a kisbéres munkavállalók számára, ám a változás kihívásokkal is jár a munkáltatók számára, különösen költségoldalon. A végleges rendeletek kihirdetéséig ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni az adatokat – és figyelemmel kísérni az adó-, járulék- és jogszabályi módosításokat is.

Minimálbér 2026 Kormányrendelet