Most jött a hír az étolaj a kristálycukor a tej és a zöldségek-gyümölcsök áráról, ennyivel lesz drágább!
Most jött a hír az étolaj a kristálycukor a tej és a zöldségek-gyümölcsök áráról, ennyivel lesz drágább!A K&H elemzője szerint a januári adatban a legnagyobb meglepetést egyértelműen a piaci szolgáltatások árának hirtelen megugrása jelenti. A KSH szerint decemberről januárra, egyetlen hónap alatt 2,2 százalékkal nőtt a szolgáltatások ára. Németh Dávid felidézi, hogy ez az elmúlt évek egyik legnagyobb, egy hónap alatt megtett ugrása volt.
A szolgáltatásokon belül a legdurvábban a telefon és internet drágult, a KSH szerint egyetlen hónap alatt 9,9 százalékkal. Az elemző felidézi, hogy a KSH októberben az akkori akciók miatt a telefon és internet árának jelentős csökkenését mérte, vagyis a mostani drágulást részben az őszi akciók kifutása okozta. Szerinte tavaszra megint várhatóak akciók, amik akkor visszafoghatják majd a havi szinten mért drágulást.
Ezenkívül egy rakás termék és szolgáltatás drágult jelentősen az év elejével, köztük az éttermek, büfék, iskolai menzák, az újság- és folyóirat-előfizetések, lakbérek, felújítás és takarítás költségei, illetve az egészségügyi szolgáltatások. De egyik hónapról másikra 4-5 százalékkal drágább lett a tej, az étolaj, a kávé, a csokoládé, a burgonya, a friss zöldség és a friss gyümölcs is.
Emelkednek a bérek, értéktelenedik a forint
Németh Dávid szerint a drágulásban nagy szerepe volt a forint értékvesztésének: míg 2024-ben átlagosan 395 forint volt egy euró, 2025 első hat hetében átlagosan 410 forint. Ez majdnem 4 százalékos különbség, ami a közvetlenül vagy közvetve importált termékek árán is látszik. Február elejére ehhez képest javult az árfolyam, de a K&H elemzője szerint az infláció lenyomására újra tartósan 400 forint alatti euróra lenne szükség.
Szintén fontos tényező, hogy idén januártól Magyarországon 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A legfrissebb, novemberi adatok szerint a vállalkozásoknál egy év alatt 11,3 százalékkal emelkedtek a bérek, amely 3,7 százalékos inflációval számolva 7,6 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Németh Dávid szerint hosszú távon nemcsak ez az ütem fenntarthatatlan, de még egy ennél jóval alacsonyabb, 5 százalékos reálbér-növekedés üteme is az lenne. „Kizárt, hogy a legtöbb magyar cég ki tudjon gazdálkodni 5 százalékos reálbéremelést” – mondja, hozzátéve, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak érdemben hatékonyságot növelni, előbb-utóbb kénytelenek árakat emelni.
Németh Dávid szerint a következő hónapokban ezek a tényezők befolyásolhatják majd az inflációt:
- az euróárfolyam mindkét irányba jelentősen eltolhatja ezt az adatot;
- a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akcióterve számos fogyasztásösztönző elemet tartalmaz, amelyek gerjeszthetik az inflációt;
- sok iparcikkből tavasszal jön új kollekció, ezek drágábbak lehetnek az előző évieknél, ami szintén megnyomhatja az inflációt;
- kérdés, milyen lesz az idei termés, ami szintén mindkét irányba befolyásolhatja a drágulást;
- egyelőre nem tudni, milyen vámháború alakul ki Európa és az Egyesült Államok között, de minél durvább lesz, annál erőteljesebben növekedhetnek majd Magyarországon a fogyasztói árak;
- a helyzeten érdemben az javíthat, ha sikerül lezárni az orosz–ukrán háborút, és így csökkenhetnek az energiaárak.
A sokakat meghökkentő inflációs adat láttán az Amundi szakértői már arról beszéltek a Portfoliónak, hogy akár egy kamatemelés is közeledhet. Németh Dávid erre egyelőre nem számít, mert az alapkamat még így is magasabb az inflációnál, de abban biztos, hogy a piacok ezek után nem számítanak majd kamatcsökkentésre, és ezt el is kezdik beárazni. A K&H elemzője szerint kamatemelésre akkor lehet szükség, ha a következő hónapokban tovább nő majd az infláció.
Sokkoló számok
Bár az infláció számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Az alábbi táblázatban – a teljesség igény nélkül – összeszedtük, hogy az elmúlt években miként alakult az alapvető élelmiszereknek tekintett termékek ára.
Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forint):
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |
| Fehér kenyér (kg) | 374 | 458 | 966 | 871 | 904 |
| Zsemle (1 db) | 30 | 36 | 69 | 66 | 68 |
| Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül), kg) | 1360 | 1730 | 1760 | 1900 | 2310 |
| Csirkeszárny, kg | 639 | 763 | 1180 | 1170 | 1120 |
| Csirkecomb, kg | 653 | 807 | 1340 | 1230 | 1200 |
| Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül, kg) | 1440 | 1440 | 1610 | 1890 | 2010 |
| Rövidkaraj, kg | 1660 | 1780 | 2510 | 2630 | 2630 |
| Kristálycukor, kg | 254 | 277 | 260 | 388 | 386 |
| Só, étkezési, finomított, 1 kg (kivéve tengeri só), kg | 146 | 158 | 291 | 272 | 264 |
| Tojás (10 db) | 442 | 498 | 904 | 750 | 930 |
| Kései burgonya, kg | 200 | 270 | 400 | 398 | 402 |
| UHT, 2,8% zsírtartalmú tehéntej, liter | 258 | 315 | 298 | 318 | 524 |
| Pasztőrözött ESL tej, 2,8% (liter) | 258 | 303 | 557 | 457 | 534 |
| Finomliszt, kg | 181 | 242 | 219 | 179 | 272 |
| Rétesliszt, kg | 217 | 287 | 482 | 336 | 339 |
| Napraforgó-étolaj, liter | 590 | 802 | 749 | 650 | 793 |
| Trappista sajt, tömb, kg | 1940 | 2400 | 4650 | 2950 | 3440 |
| Vaj, legalább 80% zsírtartalom, 100 g-os csomagolásban, db | 332 | 391 | 791 | 621 | 708 |
| Margarin 200–250 g, db | 292 | 362 | 629 | 601 | 580 |
| Őrölt kávé 200–250 g, csomag | 722 | 812 | 1250 | 1320 | 1670 |
| Sertészsír, 400–500 g (kivéve mangalica) | 456 | 497 | 1070 | 812 | 791 |
| Spagetti tészta, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g-os, db | 402 | 479 | 846 | 615 | 603 |
| Rizs, hántolt, fényezetlen, kg | 419 | 467 | 777 | 736 | 753 |
| Kakaós csiga, db | 147 | 175 | 262 | 247 | 252 |
Forrás: KSH
A táblázatból jól kiolvasható, hogy a legtöbb termék ára 2023-ban futott csúcsra. Emlékezetes, hogy a 2022 második felétől berobbant infláció 2023-ra csúcsosodott ki. Ennek eredményeként a 2022-es 14,5 százalék után, 2023-ban 17,6 százalék volt az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A kormány inflációt letörő kommunikációs kampányába illeszkedően 2024-ben valóban csökkent az áremelkedési ütem, ennek megfelelően a tavalyi éves átlagos infláció 3,7 százalék volt, ami már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2–4 százalékos toleranciasávján belül van.
Egy boldog évünk volt
A korábban sok évig tartósan alacsony szinten lévő infláció Magyarországon a koronavírus-járvány utáni újraindulás időszakában, 2021-ben indult be, majd 2022-ben durvult el teljesen. Az árak emelkedéséhez akkor az energiaválság, a választások előtti osztogatás, az aszály és még egy sor tényező hozzájárult.
Az infláció 2023 januárjában 25,7 százalékos Európa-rekorder szinten tetőzött, majd 2024 januárjára 3,8 százalékra zuhant. Tavaly év közben nagyjából 3 százalék környékén maradt a drágulás üteme, decemberben azonban váratlanul 4,6 százalékos, januárban pedig 5,5 százalékos inflációt regisztráltak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az inflációs adat keddi közlése előtt kiírta a Facebookra, hogy „Jöhetnek újra az árstopok?”, majd pontosított, hogy élelmiszerárstopra gondolt, nem benzinárstopra. Az adat megjelenése után egy közleményt is kiadtak, amely szerint „a januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatásátárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott”. A közlemény megerősítette, hogy szükség esetén újra élelmiszerárstopot vezethetnének be.
A 2022-es nagy infláció idején egyszer már bevezettek árstopot néhány alapvető élelmiszerre, amelyek bizonyos szakértők és az MNB szerint csak hozzájárultak a további infláció gerjesztéséhez.