Most érkezett a hír reggel, megkongatták a vészharangot egész Magyarországon!

Az emberiség számára évezredek óta a gazdasági növekedés és a GDP voltak a központi mérési mutatók a gazdasági fejlődés és jólét megértéséhez.

( Fontosabb hírek )

Azonban a környezeti és társadalmi kihívások egyre nyilvánvalóbbá válnak, és ezekre a hagyományos GDP-mérés már nem nyújt teljes képet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Kandrács Csaba, aki a fenntarthatóság területén játszik kiemelkedő szerepet, felhívja a figyelmet a környezetvédelem és gazdaság összefonódására.



Az interjúban Kandrács Csaba figyelmeztet arra, hogy a hatodik nagy kihalási hullám zajlik, ami olyan súlyos, mint az, amelyik 65 millió évvel ezelőtt az őskor végét hozta el a dinoszauruszok számára.

Az elmúlt tíz millió évben még sosem tűntek el olyan gyorsan fajok, mint most. A biodiverzitás csökkenése, az invazív fajok terjedése és poloskainváziók a természetben zajló drasztikus változások jelei, amelyek hatással vannak a környezetünkre és a gazdaságunkra egyaránt.

A biodiverzitás megőrzése nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatos, hanem a gazdaság is érintett. Az MNB együttműködve az OECD-vel indított projektet az Európai Unió támogatásával, hogy feltérképezze, milyen hatással van a biodiverzitás csökkenése a pénzügyi rendszerre. A projekt 40 ország 150 szakértőjét vonja be, és Magyarország a fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó élmezőnyben található.

Mi okozta ezt?

Kandrács Csaba hangsúlyozza az energiahatékonyság fontosságát is, különösen a világjárvány és az orosz-ukrán konfliktus okozta válság fényében. Az energiapiacok hirtelen instabilitására válaszul az energiahatékonyság növekedése kulcsfontosságú lett.



Az energiaimport-függőség miatt Magyarország számára az energiahatékonyság növelése nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú.

Most érkezett a hír reggel 6-kor, megkongatták a vészharangot egész Magyarországon!

Az interjúban Kandrács Csaba megemlíti az MNB fenntarthatósági programjait, amelyek között szerepel a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény, amely támogatja a bankokat a lakossági, vállalati és önkormányzati zöld hitelcélok finanszírozásában.

Ezenkívül bemutatja a Harmonikus Növekedési Index (HNI) koncepcióját, amely egy komplex mutatószám, amely a gazdasági, pénzügyi, környezeti, társadalmi fenntarthatóságot, munka- és tudásalapúságot, valamint demográfiai fenntarthatóságot egyaránt figyelembe veszi.

Az HNI az egyetlen az ilyen komplexitású mutatók között, és segíthet a gazdasági teljesítmény teljesebb megértésében.

Van megoldás!

Az interjúban Kandrács Csaba hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság szempontjai be kell épülniük a gazdaságpolitikába, és az árstabilitás megőrzése ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elveinek követése.



A pénzügyi intézményeknek és a kormányzatnak egyaránt felelősséggel kell cselekedniük annak érdekében, hogy a gazdaság fenntartható módon fejlődjön. Az interjú során Kandrács Csaba hangsúlyozza az innováció és a fenntarthatóság fontosságát a jövő gazdaságában. Az energiahatékonyság növelése és a gazdaság zöldítése kulcsfontosságú lépések a környezetvédelem és a gazdaság egyensúlyának megteremtéséhez.

Az interjú világossá teszi, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem a gazdaság minden szintjén, az állampolgári szemléletváltástól kezdve a kormányzati és pénzügyi intézményekig, kulcsfontosságúak a jövőbeli sikerünk szempontjából.

A fenntartható gazdaság kialakítása nemcsak környezetünk védelmét szolgálja, hanem hosszú távú jólétünket is biztosítja.