Biztonságot ad, ha van pénz a bankszámlán, de nem feltétlenül érdemes minden megtakarításunkat ugyanott tartani. Más összegre van szükség a következő havi számlák kifizetéséhez, másra váratlan helyzetek esetére, és megint másként érdemes gondolkodni arról a pénzről, amelyhez várhatóan hosszabb ideig nem kell hozzányúlnunk.
A fizetés megérkezik a bankszámlára, levonják a rezsit, fizetünk a bankkártyával, majd ami megmarad, hónapról hónapra gyűlik. Ez önmagában természetesen nem probléma, hiszen megfelelő pénzügyi tartalék nélkül egy váratlan kiadás könnyen komoly nehézséget okozhat. A kérdés inkább az, hogy mekkora összegre lehet valóban szükségünk azonnal, és mennyi az a pénz, amely hosszabb ideig csak „parkol” a számlán?
Mennyi pénz legyen a folyószámlán?
Nincs mindenkire érvényes pontos összeg, ezért érdemes a saját havi kiadásainkból kiindulni. Ha egy háztartás havonta például 350 ezer forintot költ lakhatásra, élelmiszerre, közlekedésre és más rendszeres tételekre, célszerű legalább akkora könnyen hozzáférhető összegről gondoskodni, amelyből ezek biztonságosan teljesíthetők. Ehhez érdemes némi plusz mozgásteret hagyni a váratlan kisebb kiadásokra is.
Nem biztos azonban, hogy ugyanezen a napi használatú folyószámlán kell tartani az összes hosszabb távú megtakarítást.
A vésztartalék már más kategória
A havi költőpénzt nem érdemes összekeverni a vésztartalékkal. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi tervezéssel kapcsolatos tájékoztatója legalább hat havi megélhetési költségnek megfelelő vésztartalékot javasol, amely biztonságos és szükség esetén hozzáférhető.
Ez azt jelenti, hogy havi 250 ezer forintos alapvető kiadásnál 1,5 millió, 350 ezresnél 2,1 millió, 500 ezresnél pedig 3 millió forint jelentene hat havi tartalékot. Nem az a lényeg tehát, hogy mindenkinek ugyanannyi pénze legyen félretéve. Hanem az, hogy a tartalék nagyságát a saját kiadásainkhoz igazítsuk.
Miért lehet sok 3–5 millió forint a folyószámlán?
Nem maga a magas bankszámlaegyenleg jelent problémát. A kérdés az, hogy mikor lesz szükségünk a pénzre, és kapunk-e érte bármilyen érdemi hozamot. Ha például 5 millió forintból 2 millióra szükségünk lehet vésztartalékként, a további 3 millióhoz viszont várhatóan évekig nem kell hozzányúlnunk, érdemes megvizsgálni, van-e a céljainknak megfelelőbb megtakarítási lehetőség.
A vésztartaléknak gyorsan hozzáférhetőnek kell lennie, de ebből nem következik, hogy az egészet azon a folyószámlán kell tartani, amelyről naponta vásárolunk. A napi kiadásokra szánt pénz, a vésztartalék és a hosszabb távú megtakarítás három különböző pénzügyi cél.
Egy egyszerű számítással kiderülhet, mennyi kell
Tegyük fel, hogy egy család alapvető havi kiadása 400 ezer forint. Hat havi vésztartalék ebben az esetben 2,4 millió forint. Ha ezen felül a következő hónap kiadásaira további 400 ezer forintot szeretnének azonnal elérhetően tartani, akkor összesen körülbelül 2,8 millió forint likvid pénzzel számolhatnak.
Ha viszont 6 millió forint megtakarításuk van, már érdemes feltenni a kérdést: mi a fennmaradó 3,2 millió forint célja? Lakásvásárlás, autócsere, nyugdíjcél vagy hosszabb távú megtakarítás? A megfelelő megoldás attól függ, mikor lesz szükség erre a pénzre és mekkora kockázatot vállalhatunk.
A bankszámla költségéről se feledkezzünk meg
Nemcsak az számít, mennyi pénzt tartunk a számlán, hanem az is, mennyibe kerül maga a bankszámla. Érdemes évente legalább egyszer átnézni a bank által küldött díjkimutatást, és ellenőrizni, mennyit fizetünk számlavezetésre, átutalásokra, bankkártyára és egyéb szolgáltatásokra. Néhány ezer forintos havi különbség éves szinten már komoly összeggé válhat.
Egy szabály, amit érdemes megjegyezni
Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, „mennyi pénzt tartsak a bankszámlán?”, célszerűbb azt megvizsgálni, „mikor lesz szükségem erre a pénzre?”. A következő hónap kiadásainak fedezete legyen könnyen elérhető, váratlan helyzetekre legyen megfelelő vésztartalék, a hosszabb távon nélkülözhető pénznél pedig már érdemes összehasonlítani a különböző megtakarítási lehetőségeket.
Így a pénzünk egy része továbbra is azonnal rendelkezésre áll, miközben nem kezeljük ugyanúgy a következő heti bevásárlásra szánt összeget és a több évre félretett megtakarítást.