Hivatalos mai bejelentés – Varga Mihály, elárulta, mikor jöhet az euró Magyarországon!
Hivatalos mai bejelentés – Varga Mihály, elárulta, mikor jöhet az euró Magyarországon! Újságírói kérdésekre válaszolt Varga Mihály, elárulta, mikor jöhet az euró
Kapcsolódó cikkünk, euró bevezetése >>
Rögtön egy népszerű kérdést kapott a jegybankelnök Baka F. Zoltántól, a Della podcast házigazdájától: mikor lehet Magyarországon euró? Erre Varga úgy reagált, hogy a magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen.
„Ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró, és a bevezetés pályája milyen legyen”
– válaszolta Varga. Ezután az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban kapott kérdést, kellett-e változtatni a korábbi növekedési előrejelzésen? „Nem látunk olyan érdemi elmozdulást, melyek átírnák a júniusi inflációs jelentésben ismertetett előrejelzésünket a 2025-re várható 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel kapcsolatban.” A hazai versenyképességgel és lemaradásunkkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország éppenséggel 6 helyet javított egy nemzetközi versenyképességi listán.
Mi a helyzet az aranytartalékkal?
A Mandiner újságírója az aranytartalékról kérdezte a jegybankelnököt. „Márciusban elrendeltem az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot, ez három hónapig tartott, majd lehetővé tettük, hogy a parlamenti képviselők ellenőrizzék az aranytartalékot” – válaszolta.
Kifejtette, hogy nemzetközi összevetésben a viszonylag magas arányban aranyban tartalékoló országok közé tartozunk. Ennek ellenére felül kell vizsgálni, hogy a következő években szükséges-e növelni az aranytartalékot. Ez a vizsgálat elkezdődött, a Monetáris Tanács fogja majd tárgyalni a javaslatokat – árulta el.
A változások egyetlen dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot
A következő kérdés a kamatpályára vonatkozott, milyen kamatdöntésekkel számolhatunk az év végéig?
Olyan változások zajlanak körülöttünk, melyek egy dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot, ebben a környezetben kell meghoznunk a döntéseinket.
A júniusban adott inflációs előrejelzés eligazítást tud adni a piac szereplőinek arról, mi várható a kamatpályában, de hónapról hónapra haladnak és döntenek a beérkező információktól függően.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár tizedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A döntés hátteréről a jegybank elnöke árult el többet az ülést követő szokásos, délutáni háttérbeszélgetésen. Varga Mihály jelezte, hogy számításaik szerint a második negyedévben is stagnálhatott a gazdasági növekedés.
Bizonytalan a világgazdasági környezet
A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett a fenntartható cél elérése mellett, amelyhez óvatos és türelmes monetáris megközelítés indokolt – jelezte Varga Mihály. Ehhez pénzügyi stabilitás kell, és az inflációs várakozások horgonyzása, ezért a stabilitásorientált megközelítéssel a Tanács a kamatot 6,5 százalékon hagyta.
A nemzetközi pénzügyi piacokon a kockázatvállalási hajlandóságot főként a vámbejelentések és a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények alakítják.
Az energiaárak változékonysága ugyanakkor csökkent az előző kamatdöntés óta. „A kereskedelmi és geopolitikai feszültségek bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak” – mutatott rá Varga. Majd jelezte: „Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést.” Ezután rátért a hazai adatokra.
Magas inflációra számítanak a magyarok
Az infláció 4,6 százalékra emelkedett júniusban. „Az árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatást fejtettek ki, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős átárazások figyelhetők meg” – világított rá. Részletezte, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációcsökkentő hatással bírnak, összesen 1,5 százalékkal alacsonyabb ezek miatt az áremelkedési ütem.
A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati árvárakozások mérséklődtek júniusban.
Az inflációs várakozások csökkentése kulcsfontosságú, a jegybanki céllal párhuzamos horgonyzásuk hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez Varga Mihály szerint.