Változás a boltokban: A Magyar háztartások terhei nőttek, több a kiadás mint a bevétel!
Az RTL Híradó szerint ez azt jelenti, hogy a magyar élelmiszerárak ebben az összevetésben 19 százalékponttal előzik a Romániában és 11 százalékponttal a Szlovákiában mért árakat. Az Eurostat még májusi adatai szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb az infláció az unión belül.
Hatalmas drágulás a boltokban, ennyit fizetünk a kasszánál >>
Az RTL riportja szerint így nem csoda, ha egy szlovák élelmiszerbolt-hálózat például magyar nyelven is kiadott hirdetésekkel csábította a magyar vásárlókat, „a kis utazás, nagy spórolás” szlogenre építve.
Molnár László, a GKI igazgatósági tagja a Híradónak azt mondta, a magasabb hazai árakat a környező országokénál magasabb áfakulcs és a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadó okozza, ami növeli a boltok költségeit.
4,5-4,9 százalék közötti inflációt vártak.
A most közölt adat azt jelenti, hogy Magyarországon megragadt ezen a szinten a fogyasztói árak emelkedése, hiszen harmadik hónapja ilyen éves alapú inflációt mér a statisztikai hivatal. Ami ebben a hónapban kifejezetten jó hír, az előzetes várakozások ugyanis arról szóltak, hogy gyorsulásnak indulhat a fogyasztói árak emelkedése, az elemzők jellemzően 4,5-4,9 százalék közötti inflációt vártak.
Ha a részletes adatokat nézzük, az látszik, hogy az élelmiszerek lassuló áremelkedésének köszönhetően nem nőtt az infláció. Az előző havi 5,9 százalékkal szemben az élelmiszerek ára csak 4,7 százalékkal nőtt éves szinten.
Ezen belül a csokoládé, kakaó ára 19,2 százalékkal, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké 9,2, az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal nőtt. A margarin ára viszont 29, a liszté 12, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal csökkent.
A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. Ez lényegében azt jelenti, hogy az idei, tavalyinál hidegebb év miatt nagyobb az ország energiafelhasználása, így a nem támogatott rezsiár aránya is.