Bár a júniusban benyújtott salátatörvény – amelyet az Országgyűlés azonnal el is fogadott – lehetőséget adna Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy az eddig csak ajánlott szűrővizsgálatokat kötelezővé tegye a 18 éven felüliek bizonyos részeinek, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány nem tervezi meglépni ezt a sokak által kifogásolt lépést.

A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott

– tájékoztatta a Belügyminisztérium a 24.hu-t. A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszerelveiről elnevezésű koncepciót július elején bocsátott a kormány társadalmi egyeztetésre, amely a különböző korosztályú férfiak és nők kötelező emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrését említette konkrétan, és amelyhez augusztus 1-ig véleményeket is fogadtak volna. Azóta a kormányon a sor, hogy kialakítson egy rendeletet, hogy hol, mikor, milyen körülmények között kerülhet sor a szűrésekre.

A kormány hozzátette, hogy „a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van”, viszont egyelőre nincs változás a szabályozásban, a szűrések továbbra is önkéntes alapúak.

Igény, az volna rá

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szűrésekre pedig szükség lenne, hiszen szinte minden tekintetben az uniós átlag alatt járnak rákszűrésre a magyarok. Hiába érzik, hogy szükséges lenne és sokan félnek is attól, hogy daganatos megbetegedésük lesz – plusz a felmenőik között is volt rákos megbetegedés –, mégsem használják ki az ingyenes szűrések adta lehetőségeket.

Elkeserítő eredmény, hogy a kutatás szerint rákmegelőző szűrővizsgálatokra a lakosság majdnem fele (49 százalék) egyáltalán nem jár. A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki ezt a procedúrát, mint a többi csoport. A legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25–50 ezer forintot költ a vizsgálatokra. A diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre a prevenciós lépésre, 22 százalékuk 25–50 ezer forintot, 11 százalékuk pedig 50–75 ezer forintot is elkölt egy évben a vizsgálatokra.

Ráadásul a magyar nagyon stresszes nép az uniós mezőnyhöz viszonyítva, a legújabb kutatások pedig kimutatták, hogy „stressz gyengíti leginkább az immunrendszert, a legyengült immunrendszer viszont nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának. A mások által okozott stresszt úgy csökkenthetjük, ha támogató emberi kapcsolatokkal bástyázzuk magunkat körbe. A statisztikák szerint a jó párkapcsolatban élők kevésbé betegednek meg, mint azok, akik egyedül élnek” – mondta dr. Bányai Éva Széchenyi-díjas pszichológus, professor emeritus, az ELTE PPK oktatója.

Újabb statisztikát vezet Magyarország

Ahhoz viszont, hogy a szűrővizsgálatokat el lehessen végezni, nemcsak hajlandóságra lenne szükség a lakosság részéről, hanem a technikai és ellátási feltételeket is biztosítani kellene. A rákellátásban dolgozó emberekből továbbra is hiány van, a szűrőhálózat bővítése elengedhetetlen lenne – ugyanis a szűrőberendezések sűrűsége nagyon alacsony –, illetve az is problémát jelent, hogy a rákgyanús betegeknél a rendeletben előírt 14 napnál sokkal többet kell várni egy-egy CT- vagy MRI-vizsgálatra, ami nagyban rontja a gyógyulás esélyeit is.

További hátrányt jelent, hogy a „magyar csak akkor megy orvoshoz, ha már baj van és keveset fordít a megelőzésre” – összegezték a szakemberek. Sokakat visszatart a betegségtől való félelem, a kialakulásban pedig közrejátszik a nem megfelelő életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kevés testmozgás és a mérhetetlen mennyiségű stressz is.

2019-ben Magyarország vezető volt a rákbetegségekkel összefüggő halálozások arányában, ugyanis amíg az EU-ban 100 ezer főre 247 halálesetet tulajdonítottak rákos megbetegedésnek, addig idehaza már 328-at, ami elképesztően rossz mutatónak számít.

A lakosság tiltakozik

Sokan tiltakoznak a kötelező vizsgálatok bevezetése ellen, a Mi Hazánk is indított petíciót – Novák Előd szerint már több mint 20 ezer aláírással rendelkeznek –, illetve egy közösségi csoport is alakult több mint hatezer taggal, akik szerint a törvénymódosítás „lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter bármikor elrendelhet veszélyes és fájdalmas invazív vizsgálatokat”, így addig tiltakoznak, amíg vissza nem vonják azt. Szerintük a szűrések fizikai és lelki megterhelést is jelentenek az alany számára.

Arról egyébként még nincs biztos információ – mint ahogy a kötelező vizsgálatokról sincs igazából –, hogy a szűréseket visszautasítókat milyen szankciókkal sújtanák, de Novák Előd erről is mondott egy kicsit bővebbet. A Mi Hazánk politikusa szerint