Válás után, ha a közös gyermek az egyik szülő háztartásában él, a külön élő szülőnek gyerektartást kell fizetnie. Az összeg megállapításáról elsősorban a felek döntenek, de ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság határoz. Sok család számára ez komoly anyagi kérdés, különösen akkor, ha az egyik fél a lehető legalacsonyabb hozzájárulásra törekszik. Nem véletlen, hogy sokakat foglalkoztat: létezik-e minimum gyerektartás.
A rövid válasz az, hogy Magyarországon nincs egységesen meghatározott minimum összeg. A gyerektartás mértékét minden esetben egyedileg állapítják meg. Az adott élethelyzethez igazítva. Gyakori tévhit, hogy a tartásdíjat automatikusan a jövedelem bizonyos százalékában határozzák meg. Ez a gyakorlat korábban valóban létezett. De a Polgári Törvénykönyv 2014-es módosítása óta a gyerektartást minden esetben konkrét, havi fix összegben kell meghatározni.
A döntés során a legfontosabb szempont a gyermek érdeke. Elsősorban azt vizsgálják, milyen költségekkel jár a nevelése a mindennapokban. Ide tartozik az étkezés, a lakhatás és a ruházkodás, de ugyanígy számításba veszik az iskolai kiadásokat, a különórákat, a nyári táborokat, az egészségügyi ellátást. Valamint a sport- és szabadidős tevékenységeket is. Ha a gyermek korábban magasabb életszínvonalon élt, például magániskolába járt vagy költséges hobbikat űzött, akkor a bíróság törekszik arra, hogy ez a színvonal a válás után se csökkenjen jelentősen.
A gyermek szükségletei mellett a szülők anyagi helyzetét is figyelembe veszik. A gyakorlatban továbbra is irányadó. Hogy egy gyermek esetében a tartásdíj általában nem haladja meg a fizető szülő nettó jövedelmének körülbelül 25 százalékát, több gyermeknél pedig összesen az 50 százalékot. Ugyanakkor nemcsak a hivatalos jövedelmet nézik, hanem az életkörülményeket és a vagyoni helyzetet is.
Fontos tisztázni azt is, hogy a gyermek eltartása mindkét szülő feladata. A különbség abban van, hogy a gyermeket nevelő szülő ezt elsősorban természetben biztosítja – lakhatással, gondozással –, míg a másik fél pénzbeli hozzájárulást fizet. A költségek tehát nem egyszerűen feleződnek, általában a külön élő szülő nagyobb arányban vállal részt a kiadásokból.
A gyerektartás összege nem végleges. Ha a körülmények megváltoznak – például nőnek a gyermek kiadásai, vagy módosul valamelyik szülő jövedelme –, lehetőség van a tartásdíj emelésére vagy csökkentésére. Gyakori az is, hogy a felek eleve inflációkövető emelésben állapodnak meg. Emellett rendkívüli kiadások – például egészségügyi kezelések vagy nagyobb eszközbeszerzések – esetén a külön élő szülőnek külön is hozzá kell járulnia ezek költségeihez.
Összességében tehát nincs fix minimum gyerektartás Magyarországon, minden esetben egyedi számítás alapján határozzák meg az összeget. Ha a felek nem tudnak megállapodni, érdemes szakemberhez fordulni, hogy a döntés a gyermek érdekét és a szülők lehetőségeit is megfelelően tükrözze.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum