Fontos bejelentés a rezsiről – 2024 januártól ennyivel kell majd többet fizetni a rezsire!
Fontos bejelentés a rezsiről – 2024 januártól ennyivel kell majd többet fizetni a rezsire! Egyre terebélyesedik az ivóvízvita a fővárosi önkormányzat és a kormány között, ám az nagyon valószínűnek látszik, hogy ha minden így marad, nemcsak Budapesten, de több agglomerációs településen is emelkedhet a szolgáltatás ára. A kormány jogi mulasztása miatt a Fővárosi Vízművek kártérítésért is perelni fog.Ha elszabadulnak az árak akkor akár 1000forint is lehet 1 köbméter ivóvíz 2024-től.
Kapcsolódó: Gáz árak télen >>>
Kiszivárgott tervek szerint akár már ősztől a jelenlegi víz- és csatornadíj a lakosságnak csak havi 5 köbméterig maradna kedvezményes. E fölött az átlagosan 7,33 köbméter használó magánszemélyektől is piaci árat kérnének. A nem lakossági fogyasztóknak teljes egészében piaci alapú lehet a díj.
Magyarországon nagyobb területek vízellátása szűnhet meg hosszabb-rövidebb időre – állította már négy évvel ezelőtt a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Úgy tűnik, mostanra már tényleg teljesen tarthatatlanná vált a helyzet. A sajtóban rendre jelennek meg hírek a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról. Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke a Népszavának drámai állapotokat vázolt fel (és még a frissen telepített, telepítendő akkumulátorgyárak vízigényéről nem is beszélt).
Mire jó a rezsicsökkentés?
A szakmai szervezet vezetője szerint a vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Mint állította: minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a törött vagy megrepedt csöveken keresztül. Van ahol a hálózati veszteség eléri a 40-50 százalékot, vagyis a víz közel fele nem jut el a fogyasztóhoz, ami rettentően nagy pazarlás – mutatott rá Kurdi.
Különböző szakmai elemzések alapján 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazati infrastruktúra elérje a kor által megkövetelt műszaki- szolgáltatási színvonalat. Ráadásul hiába kerülne hirtelen akár több száz milliárd forint a felújításokra, az elmaradt rekonstrukciók pótlása nem valósítható meg egy csapásra. Kurdi Viktor szerint a komplex felújítás főként a városokban rendkívül gondos tervezést és ütemezett kivitelezést kíván, ami a források megléte esetén is 10-15 évig tarthat.
Fontos bejelentés a rezsiről – 2024 januártól ennyivel kell majd többet fizetni a rezsire!
Az ivóvíz átvételi árát 10 éve nem emelte a kormány erre kijelölt minisztere, noha – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ajánlását – minden évben benyújtott, de nem nyilvános díjjavaslata alapján – figyelembe véve erre 2013. óta törvény kötelezi. A hatályos jogszabályt a kormány nem tartja be, emiatt Fővárosi Vízműveket már eddig is sokmilliárdos kár érte. Csak az idén 10 milliárd forint hiányzik a cég büdzséjéből, amit a gazdasági nehézségekkel küzdő fővárosnak kellett kipótolnia. A vízművek állami intézményeknek – többek között a miniszterelnökségnek, vállalkozásoknak, cégeknek – például Tiborcz szállodáinak – valamint erőműveknek adja féláron a vizet – világította meg a főváros és kormány közti vita hátterét lapunknak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki közölte azt is: ha a gazdasági társaságok a valós költséget tükröző árat fizetnék, most a lakossági tarifához nem is kellene hozzányúlni.
A Fővárosi Vízművek a törvény szabotálása miatt pert indít és visszamenőlegesen is kártérítést fog kérni. A per dokumentációjának összeállítását már meg is kezdték – mondta Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
Karácsony Gergely főpolgármester már nyáron jelezte
A főváros így vagy úgy, de szeretné elérni a vállalatok, közintézmények által fizetett díj emelését, vagy állami kompenzációját. Az „állóvízbe” a követ Karácsony Gergely főpolgármester még nyár közepén dobta be, amikor kijelentette: az állam az egy évtizede változatlanul hagyott vízdíjakkal a vízzabáló cégeket támogatja, a köztulajdonban lévő vízműcégek kárára, akik már nem képesek lenyelni a veszteséget.
„És közben rohad szét a vízhálózat, van olyan magyar város, ahol az ivóvíz 40%-a egyszerűen elfolyik, állandóak a csőtörések, egyre több helyen nyaranta korlátozni kell a vízfelhasználást. Egyes számítások szerint országos szinten 3000 milliárd (!) forintos beruházásra lenne szükség a hálózatban.”
Ez az egyik gyökere a főváros és az agglomeráció 12 települését érintő, nemrég kitört vitának is. Nemrég a főpolgármester 12 agglomerációs településsel – Vác, Dunakeszi, Dunakeszi-Székesdűlő, Üröm, Nagykovácsi, Csömör, Visegrád-Szentgyörgypuszta, Kistarcsa, Ecser, Szigethalom, Ercsi, Dunaharaszti önkormányzatával – levélben tudatta: mivel a Fővárosi Vízművek veszteségét részben az is okozza, hogy a korábbi vízátadási szerződések alapján a cég az ellátási területén kívüli, döntően állami tulajdonú vízi-közmű-szolgáltatók számára ad át vizet, nyomott áron, nagy mennyiségben, ezért záros határidőn belül ezeket fel fogja mondani. Mindez nagyjából 150 ezer embert érinthet.