Érettségi 2024: Fontos változást jelentettek be az idei érettségiről, ezekre számíthatnak a diákok!
Érettségi 2024: Fontos változást jelentettek be az idei érettségiről, ezekre számíthatnak a diákok! Az idei tavaszi érettségi időszakig már csak hetek vannak hátra. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen változásokra számíthatnak az idei magyar-, történelem- és matematikaérettségin a diákok.
( Friss híreink )
A 2024-es tavaszi érettségi időszak lesz az első, amikor a diákok a megújult követelmények alapján vizsgáznak, hiszen befejezi a középiskolát az az évfolyam, aki 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv alapján kezdte meg tanulmányait.
Közép- és emelt szintű magyar érettségi
A magyar érettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.
Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, ehhez az érettségizők nyomtatott helyesírási szótárt igen, szöveggyűjteményt nem használhatnak. Az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A korábbi években megszokott rövid gyakorlati szöveg megírása a 2024-es érettségin már nem szerepel a feladatok között. Az irodalmi feladatlap kérdései a műcímek, műfajok, költők és írók mellett a kötelezően megtanult memoriterekre is rákérdezhetnek.
A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja. A két feladat közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére.
Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be. Míg az I. feladatrész a középszinthez hasonló feladatokból áll, a II. feladatrész egy adott mű több szempontú elemzését, vagy két mű több szempont szerinti összehasonlítását jelenti. Emellett egy érvelő, vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása vár a diákokra.
A II. vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára. A magyar érettségivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesírási hibákért, valamint a csúnya írásképért pontlevonás jár.
Közép- és emelt szintű történelemérettségi
A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel.
Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, míg a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (az előzőhöz hasonlóan két korszakra bontva) tartalmaz.
A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon.
Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. Az emelt szinten vizsgázóknak a II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk és megoldaniuk: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. A komplex esszé esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.
A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie.
Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is történtek változások. A középszintű érettségiben a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör nem szerepel az idei követelmények között, azonban előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla témaköre. Az emelt szinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket.
Közép- és emelt szintű matematikaérettségi
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matematikaérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.
A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ezek az alapfogalmak, definíciók, és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. A két részből álló II. feladatlap megoldására 135 percet kapnak a vizsgázók. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll. A B rész három, egyenként 17 pontot érő feladata közül a vizsgázóknak kettőt kell kiválasztania és megoldania.
Az emelt szintű vizsgán a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között. Az I. feladatsor négy feladatból áll, melyekkel a vizsgázó összesen 51 pontot szerezhet. A II. feladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll, melyekből a vizsgázónak négyet kell kiválasztania és megoldania.
A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nincs, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt.
A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatokok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak alaposabban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.
A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők a linkre kattintva, az Oktatási Hivatal weboldalán.