Nem mindegy, hogy valaki az ország melyik részén dolgozik. Budapesten például jóval magasabbak a fizetések, mint Szabolcs-Szatmár-Beregben. A KSH legfrissebb adatai szerint a fővárosban 62,4 százalékkal nagyobb a bruttó átlagbér. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki ennyivel többet keres, de azért elég nagy a különbség.
Vidéken is nőttek a fizetések az elmúlt időszakban. Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben például nagyobb emelkedést mértek, de van egy kis csavar a számokban. A rendőrök és a katonák egyszeri pluszpénze is beleszámított az átlagba. Emiatt papíron nagyobbnak látszik a béremelkedés, mint amennyit sokan a saját fizetésükön tapasztalnak.
Miért ekkora a különbség a fizetések között?
Budapesten sok nagyvállalat, bank és informatikai cég működik, ahol általában magasabb fizetéseket kínálnak. Egy kisebb vidéki településen viszont jóval kevesebb ilyen munkahely közül lehet választani. Az is számít, hogy egy adott vármegyében milyen iparágak vannak jelen, illetve mennyi munkáltató versenyez a dolgozókért.
A vármegyei átlagkereset ráadásul nem azt jelenti, hogy az ott élők többsége pontosan ennyit kap. Néhány kiemelkedően magas fizetés is felhúzhatja az átlagot, miközben sokan ennél kevesebből gazdálkodnak. A KSH területi adatai a munkáltató székhelyéhez kötődnek, így például egy vidéken élő, de budapesti székhelyű cégnél dolgozó ember bére sem feltétlenül a lakóhelye szerinti vármegyénél jelenik meg.
Hitelfelvételnél már nagyon is számít a fizetés
A bérkülönbségek akkor is előkerülnek, amikor valaki lakást vásárolna vagy hitelt szeretne felvenni. A bankot azonban nem az érdekli elsősorban, mennyi az átlagkereset az adott vármegyében, hanem az, hogy az ügyfél mennyi igazolt nettó jövedelemmel rendelkezik, és abból mennyit tud havonta törlesztésre fordítani.
Vegyünk két embert, akiknek egyformán 120 ezer forint lenne a havi törlesztőrészlete. Ha az egyikük nettó 300 ezer forintot keres, akkor a fizetése 40 százalékát vinné el a hitel. A másik, nettó 450 ezer forintból élő dolgozónál ugyanez a törlesztő már csak a jövedelem 27 százaléka körül lenne. A különbség havonta is érezhető, főleg akkor, ha közben a rezsit, az élelmiszert és a közlekedést is fizetni kell.
A vidéki ingatlanok sok helyen olcsóbbak, mint a budapestiek, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy könnyebb is lakást venni. Hiába kerül kevesebbe egy ház, ha a helyi fizetésekből nehezebb összegyűjteni az önerőt, vagy egy nagyobb hitel törlesztése túl sokat venne el a havi bevételből.
A vármegyei kereseti adatokból tehát jól látszik, mekkora különbségek vannak Magyarországon. Aki viszont a saját anyagi helyzetét szeretné felmérni, annak az országos átlag helyett érdemes inkább a saját nettó fizetéséből és a rendszeres kiadásaiból kiindulnia.