Rohamosan terjed a járvány! Minden, amit tudni kell a szuperinfluenzáról!

Rohamosan terjed a járvány! Minden, amit tudni kell a szuperinfluenzáról!

Rohamosan terjed a járvány! Minden, amit tudni kell a szuperinfluenzáról! Az idei influenzaszezon több európai országban is a vártnál korábban indult, és az esetszámok alakulása olyan mintázatot mutat, amelyre az elmúlt években ritkán volt példa. A szuperinfluenza elnevezés egy olyan, H3N2-eredetű, gyorsan terjedő influenzahullámra utal, amelynek valódi súlyát nem önmagában a tünetek erőssége, hanem a terjedés sebessége, a magas esetszám és az egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt nyomás határozza meg.

Hitelfórum.hu

A téli időszak elején Európa-szerte ugrásszerűen nőtt a légúti megbetegedések száma, és több országban a vártnál korábban indult az influenzaszezon. A terjedés középpontjában egy H3N2-hez köthető, mutációkkal alakult vírusváltozat áll, amely gyorsabb terjedésre képes, és részben megkerülheti a korábbi immunvédelmet. A szuperinfluenza helyzete azért is tűnhet szokatlanul intenzívnek, mert a kórházi ellátórendszerek már a szezon elején nagy terhelést jeleznek.

Miért hívják „szuperinfluenzának”, ha ez nem hivatalos név?

A „szuperinfluenza” elnevezés köznyelvi címke: arra utal, hogy a vírus nagyon gyorsan terjed, korábban indult a szezon, és sok helyen magas esetszámot okoz.
A kifejezés nem szakmai hivatalos kategória, mégis ráragadt, mert egyszerűen foglalja össze a helyzetet: szupergyors terjedés, szupererős tünetek, szuperkorai szezon és szupermagas esetszám.

Miért veszélyes a szuperinfluenza?

Az eddigi vizsgálatok szerint a H3N2 K alkládja nem feltétlenül okoz súlyosabb megbetegedést, mint a korábbi változatok. A fő gond a gyorsabb terjedés és az immunvédelem részleges megkerülése. Ugyanakkor több helyen arról számolnak be, hogy a tünetek sok betegnél erősebbek és tovább is tarthatnak, és emiatt több ellátást igénylő eset jelenik meg egyszerre.

Melyek a leggyakoribb tünetek, és mi számít gyanús jelnek?

  • Makacs köhögés, amely száraz, irritáló jellegű, gyakran éjszaka is jelentkezik, és a szokásos megfázásos panaszokkal ellentétben napokon át alig enyhül.
  • Extrém fáradtság, amely nem arányos a terheléssel: a betegek már kisebb fizikai vagy szellemi igénybevétel után is kimerültnek érzik magukat, és a pihenés sem hoz gyors javulást.
  • Elhúzódó gyengeség, amely a láz és az akut tünetek csökkenése után is megmaradhat, és akár egy hétnél tovább ronthatja az általános közérzetet, megnehezítve a mindennapi tevékenységeket.

Kiket érinthet a legsúlyosabban?

A szuperinfluenza szempontjából a legnagyobb kockázatot elsősorban az idősek – különösen a 65 év felettiek –, a várandósok, a krónikus betegségben szenvedők és az immunhiányos emberek jelentik. Valamint azok, akik zárt intézményekben élnek vagy dolgoznak. Ezekben a közösségekben a fertőzés gyorsan terjedhet, és nagyobb eséllyel vezethet súlyosabb lefolyáshoz vagy szövődményekhez.

Kiemelt veszélyeztetett csoportként említik továbbá az idősotthonok lakóit, valamint az egészségügyi és szociális területen dolgozókat is. Akik munkájukból adódóan fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek.

A gyerekek esetében a kockázatot elsősorban nem a súlyos lefolyás, hanem a rendkívül gyors terjedés jelenti: iskolákban és óvodákban rövid idő alatt teljes közösségeket érintő fertőzési hullámok alakulhatnak ki, amelyek továbbadják a vírust a családokon és a tágabb környezeten belül is.

Mit tehetünk a szuperinfluenza ellen a mindennapokban?

A védekezés kulcsa a korai oltás, különösen a veszélyeztetett csoportokban és a zárt intézményekben élőknél, dolgozóknál. Sokat számítanak az alapvető higiénés lépések: gyakori kézmosás, köhögési-tüsszentési etikett, és az, hogy betegen otthon maradunk. Súlyosabb kockázatnál szóba kerülhet az orvosi javaslatra korán adott vírusellenes kezelés, illetve intézményi megelőző gyakorlatok alkalmazása.