2025. december 1-től ezt vezetik be Magyarországon! Hivatalosan is bejelentették!

2025. december 1-től ezt vezetik be Magyarországon! Hivatalosan is bejelentették!

2025. december 1-jétől 14 új élelmiszer kerül a listára ami olcsóbb lesz.

Újabb időszakra, 2026. február 28-ig meghosszabbította az élelmiszer- és drogériai termékekre vonatkozó árréskorlátozást.

Hitelfórum.hu

Ez azt jelenti, hogy a téli hónapok teljes időszakában – a karácsonyi nagybevásárlástól a januári-februári „szűkösebb” időszakig – a kijelölt termékeknél továbbra is érvényben lesz az árrésplafon. A kabinet ezt kifejezetten a családok és nyugdíjasok védelmével indokolja, és azzal, hogy nem kívánja „magára hagyni” a lakosságot a téli inflációs időszakban.

2025. december 1-jétől 14 új élelmiszer kerül a listára

A másik fontos elem, hogy bővül az érintett termékek köre: 2025. december 1-jétől 14 új termék esik az árréscsökkentés alá. Ezt többek között a kormány hivatalos tájékoztatója, valamint a Magyar Közlönyben megjelent rendelet is tartalmazza.

Az újonnan bevont termékek listája:

• marha-fehérpecsenye

• marhafelsál

• sertésmájas és sertésmájkrém

• félkemény sajt

• sajtkrém, kenhető sajt

• alma

• körte

• szilva

• szőlő

• fejes káposzta

• paradicsom

• vöröshagyma

• zöldpaprika

• bébiétel

Ezek kifejezetten olyan alapélelmiszerek, amelyek rendszeresen szerepelnek a háztartások bevásárlólistáján, és amelyeknél az utóbbi időszakban sokan érzékelték az áremelkedéseket.

Miért pont ezek a termékek kerültek a fókuszba?

1. Húsok: marha-fehérpecsenye, marhafelsál, sertésmájas, májkrém

A marhahúsok közül a fehérpecsenye és a marhafelsál inkább a jobb minőségű, drágább kategóriákba tartozik, így az árrés korlátozása ennél a termékkörnél a „közepes–felső” árszinten vásárlók pénztárcáját próbálja védeni.

A sertésmájas és sertésmájkrém ezzel szemben – sok háztartásban, főleg alacsonyabb jövedelmű családoknál – olcsóbb, mindennapi szendvicsalapanyagként jelenik meg, ezért itt az árcsökkentés kifejezetten a „mindennapi kenyér mellé való” felvágott olcsóbbá tételét célozza.

2. Tejtermékek: félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt

A sajt hosszú ideje a „drága” kategória sok magyar vásárló szemében, és az infláció csúcspontján különösen nagyot emelkedett. A félkemény sajtok (trappista típus, egyéb szeletelhető sajtok) alapvető szendvics-összetevők, ezért árréskorlátozásuk széles rétegeket érint.

A sajtkrémek, kenhető sajtok sok család reggelijének vagy vacsorájának törzsvendégei, különösen ott, ahol gyerekek is vannak – így ezek árának visszafogása a mindennapi étkezési költségeket mérsékelheti.

3. Zöldségek és gyümölcsök: a mindennapi vitaminforrás

A zöldség–gyümölcs fronton az árréscsökkentés az alábbi termékekre terjed ki: alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika.

Ezek közül:

• az alma és körte tipikusan alap gyümölcs a magyar háztartásokban, sokszor hazai termésből;

• a szőlő és szilva a szezonális, de fontos gyümölcsök közé tartozik;

• a fejes káposzta klasszikus magyar alapanyag (lecsótól a káposztás ételekig, savanyúságokig);

• a paradicsom, zöldpaprika pedig a magyar konyha ikonikus „alapduója” – gondoljunk csak a paprikás-paradicsomos reggelikre, lecsóra vagy salátákra;

• a vöröshagyma szinte minden főtt ételhez felhasznált alapkellék.

Ezek árának leszorítása nem csak egy-egy réteget, hanem szinte a teljes lakosságot érinti.

4. Bébiételek: üzenet a kisgyermekes családoknak

A bébiételek bevonása különösen fontos üzenet a kisgyermekes családok felé. A babaételek és bébitápszerek ára sok szülő számára komoly teher, és kevesebb a „spórolási mozgástér”, hiszen ezeknél a termékeknél a minőség és biztonság elsődleges.

Az árréscsökkentés ebben a kategóriában azt célozza, hogy ne a gyermekek táplálásán kelljen spórolni, és a kiskereskedelmi láncok ne tehessenek túl magas árrést ezekre az alapvető termékekre.

Mit mond a kormány az intézkedésről?

A kormány hivatalos kommunikációja szerint az árréscsökkentés „újabb lépés az indokolatlan áremelések ellen”, és a kabinet „nem a profithajhász multik, hanem a magyar emberek pártján áll”.

Az NGM közlése alapján:

• az eddigi árréscsökkentés kimutatható ármérséklő hatással bírt az élelmiszer- és drogériai szektorban;

• a cél, hogy a családok és nyugdíjasok védelmet kapjanak a még mindig érzékelhető árnyomással szemben;

• a kormány „minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelések ellen”, ideértve a bankokat, biztosítókat, telekommunikációs és gyógyszeripari szereplőket is.

A kormányzati narratíva szerint az eszköz ideiglenes, válságkezelő jellegű, amely addig marad, amíg tartósan nem stabilizálódik az infláció.

Mit mondanak a kereskedők és a szakmai szervezetek?

A kép azonban nem ennyire egyoldalú. A kereskedelmi érdekképviseletek és több piaci szakértő már korábban is kritizálta az árréskorlátozást, és most, a meghosszabbítás, illetve bővítés kapcsán ismét hangot adtak aggályaiknak.

A beszámolók szerint:

• az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és más kereskedelmi szervezetek szerint a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül a lakosság a hosszú távú nyertese, mert a nyomott árrés miatt a boltok más termékek árát emelhetik, vagy szűkíthetik a kínálatot;

• egyes elemzések arra figyelmeztetnek, hogy az árrésstop torzíthatja a piacot, visszafoghatja a beruházásokat és a versenyt;

• felmerül az a veszély is, hogy a kereskedők a beszállítókkal szemben próbálnak nagyobb nyomást gyakorolni, ami a termelői oldalra tolhatja át a terheket.

A kritikusok szerint végső soron a fogyasztó is vesztes lehet, ha a kínálat csökken, a minőség romlik, vagy ha más termékkörökben pótolják a kereskedők az elmaradt profitot.

Milyen hatása lehet mindennek a bolti árakra?

Rövid távon: célzott árcsökkenés, vagy legalább áremelkedés-fék

Az árréscsökkentés logikája alapján az érintett termékeknél vagy csökkenés, vagy az áremelkedés ütemének lassulása várható.