Adóváltozások 2025 – Újabb változásokat jelentett be a kormány ami mindenki pénzét érinti majd!

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden „2025 a családok és a kkv-k éve” címmel sajtótájékoztatót tartott. A gazdasági miniszter abban reménykedik, hogy az idei év már jobb lesz, mint a tavalyi. Elsőként arról adott tájékoztatást, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvadt a Pénzügyminisztériummal, a két miniszteri posztból egy lett. A Pénzügyminisztérium hat államtitkárából három maradt, a másik három pedig beolvadt a már meglévő államtitkárok alá.

Tehát kevesebb államtitkárral dolgozik az összevont gazdasági minisztérium, mint a két korábbi tárca. „További szervezetátalakítás lesz, beállt a rendszer, stabilitás van” – összegezte, ugyanakkor az ÁKK-nál még lesz egy vezetőváltás – Hoffman Mihály lesz az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója Kurali Zoltán távozásával. Fontos, a továbbiakban a kormány gazdasági kabinetje egyben költségvetési munkacsoportként is működik, mind a kettőt Nagy Márton vezeti majd. A változás abban lesz, hogy csak a stratégiai kabinet döntéseit vizsgálja a jövőben a költségvetési munkacsoport.

Majd Nagy Márton megjegyezte, a gazdasági és költségvetési célokat egymás mellé lehet állítani, és itt a költségvetési fegyelemben nem lehet engedni. Azt is kiemelte, hogy az egyes tárcák kiadási struktúráját máshogy kezelik majd: „Sokkal erősebben megjelenik a gazdasági irány.” Majd kiemelte a tárcavezető: „a pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként”.

Kapcsolódó hírek >>

Idén a kormány 3,4 százalékos növekedést vár 3,7 százalékos hiánnyal. Az előzetes adatok szerint jelentősen csökkentette a kormány a hiányt 2023-ról 2024-re, az államadósság azonban kissé nőtt: tavaly a miniszter várakozása szerint a GDP-arányos államadósság, 73,9-74 százalék alakulhatott, a 2023-as 73,4 százalékkal szemben.

Az új jegybankkal kapcsolatban kiemelte, Varga Mihály belépését követően más lesz a viszony, „nyílt, transzparens és együttműködő”. Bár Nagy Márton szerint a vitáknak van helye, azt nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni a jövőben az MNB és a kormány között.

A konjunktúra kapujában?

„2025-ben repülőrajttal indulunk!” – harangozta be korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Márton szerint így „2025-ben negyedévről negyedévre növekvő GDP-számokat láthatunk”. Azonban úgy látja, a tavalyi évben 0,5-0,6 százalékos GDP-bővülés várható. A gazdasági miniszter szerint a családok helyzetében már látható a fordulat szeptembertől. Foglalkoztatottság, bérek, kiskereskedelem, hitelezés, valamint lakás- és autópiac – Nagy Márton ezeket az indikátorokat figyeli a jövőben. Jelenleg 4,6 millió ember dolgozik Magyarországon, és „sok ember lépett be a munkaerőpiacra” a gazdasági miniszter szerint.

Ám jelentős átrendeződés látható az ágazatokban: a kereskedelem konszolidálódik, itt a legnagyobb a munkaerővesztés, azonban az adminisztratív tevékenységben a legnagyobb a beáramlás. „A munkanélküliségi ráta a nyolcadik legalacsonyabb az Európai Unióban, így ez semmi aggodalomra nem ad okot.” A kormány szerint 9-10 százalékos reálbér-növekedés látható, így ebben sem látnak jelenleg semmilyen kockázatot. Az emelkedés 2025-ben 4-5 százalék körül folytatódhat.

Hírek 0-24

Nagy Márton hozzátette, a leggazdagabbak között 10,3 százalékos növekedés látható a reálbérekben, de a legnagyobb – 15,6 százalékkal – a legkisebb keresetűek között látható. A lakosság 82,1 százalékánál látható a reálkeresetek növekedése, és idén ez még tovább emelkedhet a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint.

Nem igaz, hogy a leggazdagabbak között látható a növekedés

– összegezte Nagy Márton, majd hozzátette, a fogyasztás az ötödik legnagyobb arányban bővül az Európai Unióban a kormány számítása szerint. „A kiskereskedelmi forgalom tovább növekedik, ugyanakkor decemberben lesz visszaesés, ami annak köszönhető, hogy abban a hat napban rengeteg ember utazott el” – mondta a gazdasági miniszter, aki szerint az embereknek van pénze, és fogyasztanak.

A nemzetgazdasági miniszter számítása szerint a lakossági hitelezés is erősnek mondható, és jelentősen növekedik. „2025 is csúcsév lesz a hitelezésben”, de a kormány szerint sokkal erősebben mennek a piaci hitelek, mint a támogatottak. A lakástranzakciók száma harmadával emelkedett a IV. negyedévben tavaly.

A lakástranzakciók száma több mint 37 százalékkal emelkedett tavaly; az új lakások építése a fővárosban és vidéken is jelentősen nőni fog, amit a kormány tőkeprogrammal is támogat.

A használt lakások cseréje elindult, „és támogatjuk az új lakások építését is”, így ebben is további növekedést vár a kormány. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy fordulat látható Magyarországon: „Mondhatnám azt, hogy pipa, de még az út elején vagyunk.” Majd felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány akcióterve még csak most élesedett.

A kkv-szektor bajban?

Nagy Márton szerint a kkv-szektorban még több tennivaló van, mert itt nem lehet még fordulatról beszélni. Itt több szereplőnek – jegybank, kormány, valamint a bankok – az együttműködése kell ahhoz, hogy a hitelezésekben fordulat történjen. A Demján Sándor Program keretében az eddigi tapasztalatok alapján a vállalkozások beruházásokba kezdenek. „Mi nem hagyunk parlagon semmilyen projektet.” A kidolgozott beruházásokat végig kell vinnünk. Nagy Márton szerint a termelékenységnövekedési kényszer is elindíthatja a fordulatot a szektorban.

Pusztán 3,2 százalékkal bővült a kkv-szektorban a hitelállomány, szemben a lakossági 9 százalékkal. Jelen pillanatban egy támogatott hitel van a piacon, csak a Széchenyi Kártya Programnak (SZKP) köszönhető az elmúlt időszakban a növekedés, ebből Nagy Márton szerint az következik, hogy számít a kamatláb mértéke – 2024-ben a teljes hitelállománynak a 45 százaléka SZKP. A vállalati hitelnövekedéshez szükség van a bankrendszerre, de lehet, hogy a jegybankra is – a gazdasági miniszter szerint.

Az NGM alatt lévő szervezetekben a hozzáállás változik, „előbb kérdezünk és beszélgetünk a vállalatokkal, mint hogy az övünket mutogatnánk”. Ez elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot érinti. Előbbi esetében például elképzelhető, hogy nem kell adóelőleget fizetni, hanem a végén kell rendezni a kötelezettséget. Fontos bejelentés, hogy

Arra a kérdésünkre, hogy a lakosság miért nem érzi ezeket a nagyszerű számokat, amit elmondott, és miért nem indult el a lakosságban a konjunktúraérzet, Nagy Márton kifejtette, jogos felvetés, hogy ennél több kell. „Az első és legfontosabb, hogy 2023-ban a családok bérét megette az infláció. Olyan sokkon vannak túl a családok, ami elfogadhatatlan, itt lesz a legfontosabb a helyreállítás.”

Szerinte a reálbérek pozitívak, ami azt jelenti, hogy visszaadja a korábbi veszteségeket, amit az infláció elvett. „Mi azt gondoltuk, hogy mára a családok nagy részénél sikerült visszaadni, de ez nem azt jelenti, hogy a helyzet gyarapodott, hanem azt jelenti, hogy csak visszakapták, amit elvesztettek.” Szerinte a helyzetet tovább kell javítani, és ebben nagy segítség a hároméves bérmegállapodás.

Nagy Márton szerint egyértelmű a fordulat a fogyasztói bizalomban. Ugyanakkor „a fogyasztásban is azt fogjuk mérni, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg ez a helyreállás. Itt elvitathatatlan az a kérdés, hogy a következő hónapokban mi történik az állampapírokkal.” A gazdasági miniszter kiemelte azt is, hogy a konjunktúraérzetnek széles körűnek kell lennie.

Választás előtt feszes költségvetés?

Azt is megkérdeztük a minisztertől, milyen GDP-adatot vár a teljes tavalyi évre, illetve idén mi befolyásolhatja a növekedést. Erre Nagy Márton kifejtette, a tavalyi növekedés éves szinten 0,5-0,6 százalék lehet, és a negyedik negyedéves adat kis pozitívum tud lenni. Tehát szerinte a negatív territóriumból kiderül a magyar gazdaság. Ez egyértelműen abból következik, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztási adatok mit mutatnak, valamint az ipari termelés visszaesése.

„Soha nem mondtuk azt, hogy a negyedik negyedévben repülőrajtot veszünk.” A gazdasági miniszter szerint a fogyasztási adatok az idei évre már pozitívabb képet vetítenek előre, ugyanakkor a fogyasztási számok egyértelműen látszanak, a legnagyobb kérdést Magyarország tekintetében pedig továbbra is a német gazdaság adja.

Majd azt is felvetettük, hogy soha nem volt példa arra, hogy választási év előtt feszes költségvetést vitt volna egy kormány. Nagy Márton itt kifejtette, hogy feszes költségvetést szeretne vinni,

„Vannak fő számok a költségvetésben, amelyek nem megmozdíthatók”, de a források felhasználásáról a tárcákkal külön szeretne egyeztetni. „Tehát struktúrát szeretnénk látni minden szaktárca esetében.”

Majd később így fogalamazott: „a gazdasági növekedés mellett a költségvetési fegyelmet meg kell tartani, ebből nem lehet engedni, ugyanakkor erős gazdasági vonzatai vannak annak, hogy milyen a költségvetés szerkezete és a minisztériumok hogyan gazdálkodnak.” Később azt is elárulta, hogy júliusig elkészül a 2026-os költségvetés.