Bár egy átlagos keresettel ledolgozott munkaviszony után első pillantásra kedvezőnek tűnhet a várható állami nyugdíj összege, a szakértők szerint hosszabb távon már jóval árnyaltabb a helyzet. A probléma nem elsősorban a nyugdíj megállapításakor jelentkezik, hanem az azt követő években.
A Bankmonitor számításai alapján egy olyan munkavállaló, aki 2026-ban 40 év folyamatos, átlagbéres munkaviszony után vonul nyugdíjba, 389 440 forintos kezdő nyugdíjra számíthat. Ez az összeg első ránézésre nincs messze a jelenlegi nettó mediánkeresettől, azonban a különbség az évek során fokozatosan nőhet.
Miért maradhatnak le a nyugdíjak?
A magyar nyugdíjrendszer sajátossága, hogy a nyugdíj megállapításakor még figyelembe veszik a korábbi kereseteket, ezt követően azonban az ellátás éves emelése már alapvetően az inflációhoz igazodik.
Ez azt jelenti, hogy miközben a dolgozók bére a gazdasági növekedéssel együtt jellemzően évről évre emelkedik, a nyugdíjak nem követik automatikusan ezt a növekedést. Ennek következtében a nyugdíjasok idővel egyre nagyobb távolságba kerülhetnek az aktív keresők jövedelmi szintjétől.
Többféle nyugdíjemelési rendszer létezik
A szakértők szerint több olyan modell is ismert, amely alapján a nyugdíjak éves emelése történhet. Az egyik lehetőség a bérindexálás, amikor a nyugdíjak a fizetések növekedésével együtt emelkednek. Ez kedvezőbb a nyugdíjasok számára, ugyanakkor jelentős pluszterhet jelenthet az állami költségvetésnek.
A jelenleg Magyarországon alkalmazott rendszer az árindexálás, vagyis a nyugdíjemelés alapját elsősorban a várható infláció adja. Ez megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, de nem biztosítja, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a bérek reálérték-növekedéséből. Létezik egy harmadik megoldás is, az úgynevezett vegyes indexálás, amely egyszerre veszi figyelembe az inflációt és a bérek emelkedését. Magyarországon korábban ilyen elven működött a svájci indexálás, amely mérsékelte a nyugdíjak lemaradását az aktív keresetekhez képest.
A saját megtakarítás szerepe is felértékelődik
A nyugdíjak jövőbeni emelésének szabályait az állam határozza meg, ezért az indexálási rendszer módosítása politikai és költségvetési döntés kérdése. A pénzügyi szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének számára a tudatos nyugdíjcélú megtakarítás jelentheti a legnagyobb biztonságot.
Minél korábban kezd valaki félretenni az aktív évei alatt, annál nagyobb eséllyel egészítheti ki később az állami nyugdíját, és mérsékelheti a bérekhez viszonyított lemaradás hatását.