Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök jó viszonya katasztrófával végződik Moszkva számára? Ezt a kérdést a Bild című német lap tette fel, amely arról írt csütörtökön a Wall Street Journalra hivatkozva, hogy a venezuelai elnök elfogása után Washington olyan olajárat céloz meg, amely pénzügyi katasztrófát jelenthet a háborúban álló Moszkva számára.

Szerdán Donald Trump bejelentette, hogy Venezuela a jövőben akár 50 millió hordó olajat is szállíthat az Egyesült Államoknak. Ez azonban csak a kezdet, mert az amerikai kormány hosszú távon teljes kontrollt akar gyakorolni a venezuelai olajipar felett. A dél-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajtartalékaival, ám a leromlott infrastruktúra miatt eddig csekély mennyiséget tudott exportálni.

Készülőben a Moszkvát fenyegető rémálom-forgatókönyv

A Wall Street Journal című amerikai lap a forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Donald Trump azt mondta munkatársainak, hogy szerinte erőfeszítései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az olajár az általa preferált 50 dolláros hordónkénti szintre csökkenjen.

A fogyasztók számára ez jó hír lenne, hiszen például olcsóbbá válna a fűtés és a tankolás. Oroszország számára viszont ez a rémálom-forgatókönyv, mivel bevételeinek nagy részét az olajexportból szerzi, tehát a befolyó pénz mennyisége nagyban függ az olajártól, emlékeztet a Bild.

Az amerikai WTI nyersolaj hordónkénti ára jelenleg 56 dollár körül mozog, így az oroszok körülbelül 50 dollárért adják a saját olajukat. Már ez az ár is túl alacsony Oroszország számára, és azalatt a küszöb alatt van, amelyet Vlagyimir Putyin pénzügyminisztériuma kiszámolt 2026-ra. Ha Donald Trump leszorítja a WTI árát, az orosz olaj ára is tovább zuhan, ami nagyon fájna az orosz gazdaságnak.

Övön aluli ütést kaphat az orosz háborús gépezet

„Ez a fejlemény katasztrófa lenne Oroszország számára” – mondta a Bild érdeklődésére Stefan Meister szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa.

Ugyanakkor önmagában a változó olajár nem elég ahhoz, hogy az orosz gazdaság összeomoljon, és ahhoz sem, hogy kikényszerítse a háború befejezését – figyelmeztetett Meister és más nyugati elemzők. Szerintük Moszkva néhány manőverrel rövid távon képes lenne kompenzálni a bevételkiesést, ráadásul Venezuela olajipara jelentős befektetéseket igényel ahhoz, hogy ismét nagyszabású exportra legyen képes.

Viszont az Egyesült Államok nem lassít, szerdán az amerikai parti őrség lefoglalt egy Venezuelából érkező olajszállító tankert, ami döbbenetett váltott ki Moszkvában.

Később Lindsey Graham szenátor egy Donald Trumppal folytatott találkozó után kijelentette: a szenátus akár már a következő héten szavazhat az Oroszország elleni új szankciókról, hogy odacsapjanak egyet Vlagyimir Putyin háborús gépezetének. A csomag többek között olyan országok – mint Kína és India – elleni szankciókat tartalmaz, amelyek olajat és gázt vásárolnak a Kremltől.

Saját taktikáját fordíthatják az orosz elnök ellen

„Az Egyesült Államok számára a Vlagyimir Putyin elleni nyomásgyakorlás nem külpolitikájának fő célja, de összességében kellemetlenül indul az új év a Kreml számára. A bevételeket támadják, mégpedig teljes erővel” – vélekedett Andrej Pivovarov orosz politikai és emberi jogi aktivista a közösségi médiában.

Az orosz elnök egykori beszédírója, Abbaszt Galljamov pedig a következő szavakkal írta le a mostani feszült helyzetet:

„Vlagyimir Putyin szívesen fenyegeti Ukrajnát a következő séma szerint: ha nem fogadjátok el azonnal a feltételeinket, akkor azok szigorúbbak lesznek. Donald Trump ugyanezt a játékot űzi most vele”.