Végrehajtás, levonás: ennyit tilthatnak le a nyugdíjból, munkabérből 2025-ben
Végrehajtás, levonás: ennyit tilthatnak le a nyugdíjból, munkabérből 2025-ben – A végrehajtási törvény alapján a nyugdíjból általánosságban 33 százalékot, speciális esetekben legfeljebb 50 százalékot lehet letiltani, egyik olvasónktól azonban nyugdíja több mint felét emelték le. Nem arról van szó, hogy a nyugdíjfolyósító hibázott. A letiltás ugyanis meghatározott esetekben a százalékos értéknél több, vagy kevesebb is lehet.
Hitelfórum.hu
A nyugdíj összegéből ennyit lehet levonni
Egyre több nyugdíjast érint a kérdés, hogy mennyit vonhatnak le maximálisan nyugellátásukból különböző tartozások fejében. A HR Portal egyik olvasói kérdésre adott válaszában tisztázza: a végrehajtási törvény 67. §-a világosan meghatározza a letiltások felső határát.
A jogszabály szerint az adós nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni, kivéve, ha a követelés gyermektartásdíjra vagy jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozik – ez esetben a levonás mértéke akár 50% is lehet. Több letiltás esetén szintén a nyugdíj 50%-a a felső határ.
Változtak a szabályok
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy mennyit lehet levonni a nyugdíj összegéből. A végrehajtási szabályok módosítása elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket és a kevesebb nyugdíjat készhez kapókat érinti. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az intézkedéssel a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat kívánják biztosítani azok számára, akiknek a legkevesebből kell gazdálkodni.
Az új szabályozó szerint a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelkedhetne az inkasszózástól megvédett összeg, vagyis a bér vagy nyugdíj 40 százalékára terjedhetne ki a levonás. Az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Korábban ez az összeg alacsonyabb volt, mivel csak 60 ezer forint volt a végrehajtás alól mentesített összeg. Ezt emelte meg a kormány a mindenkori minimálbér 60 százalékéra. A kormány korábban azzal indokolta a változtatást, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a minimálbér, így esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
A végrehajtási törvény alapján a közelmúltban megírtuk, hogy a nyugdíjból 33, de legfeljebb 50 százalékot lehet letiltani. Egyik olvasónk azonban jelezte, hogy az 519 475 forintos havi nyugdíjából (özvegyi nyugdíjjal együtt kap ennyit) 319 475 forintot vonnak le tőle, és így havi 200 ezer forintnál többet nem kap a nyugellátásból.
Svájci frank hitelt vettek fel a házukra a feleségével, ám 2008 után már nemigen tudták előteremteni a jelentősen megemelkedett törlesztőrészletet. Ami tőlük tellett, azt fizették, de a házukat hét éve így is áron alul elárverezték. Rá két évre a felesége meghalt – a férfi szerint a reménytelen helyzet vitte el. Közben végrehajtást kértek rájuk. Most már csak az ő nyugdíjából és a felesége után neki járó özvegyi nyugdíjból tiltják le a törlesztést. Mint fentebb írtuk, bár összességében átlag feletti összegű ellátás járna neki, abból minden hónapban csak 200 ezer forintot kap meg, mert a járandóság több mint felét letiltják a törlesztésre.