Vége! Magyarországon teljesen összeomolhatnak a nyugdíjrendszerek!
Friss hírek >>
Hatamleh azzal kezdte előadását, hogy amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk konferenciákon, általában az üzleti hatásokról, stratégiákról és felhasználási esetekről esik szó. De vajon hányszor beszélünk arról, hogy mindez milyen hatással van ránk, emberekre? A NASA szakértője szerint érdemes elgondolkodni azon, hogyan befolyásolja az AI a jövőnket, az emberiséget, a társadalmakat, az orvostudományt és a gazdasági modelleket.
A generatív mesterséges intelligencia, mint például a nagy nyelvi modellek megjelenése fordulópont volt, hangsúlyozta. Első alkalommal került ki ugyanis ez a technológia a szakértők kezéből, és vált mindenki számára elérhetővé. Persze sok aggodalom is felmerült: mi lesz a munkánkkal, az adataink biztonságával, hogyan hat a környezetre? Sokan az ipari forradalomhoz hasonlították, amely bár felforgatott mindent, végül sokkal több munkát teremtett.
A különbség most az, hogy történelmünkben először nemcsak a fizikai munkával versenyez a technológia, hanem a szellemi munkával is.
Ez a technológia már az ügyvédek, mérnökök, könyvelők és orvosok munkáját is érinti, olyan módon, ahogy korábban még soha. És a technológia folyamatosan terjeszkedik, módosul, és óriási hatással lesz minden munkára, minden szektorban.
Épphogy csak a gondolatainkat nem olvassák az új klinikákon
A NASA szakértője az orvostudomány területéről hozott lenyűgöző példát. Egy ALS-beteg agyába olyan chipet ültettek, amely képes értelmezni a gondolatait és szavakká alakítani azokat – ráadásul a saját hangjával, amit korábbi beszélgetéseiből tanult meg a rendszer. A beteg gondol valamit, és a mesterséges intelligencia lefordítja azt a saját hangjára.
Hatamleh a jövő klinikáját is felvázolta – bár mint hangsúlyozta, mindez már ma is létezik. Ahogy a páciens besétál, az elektromágneses rendszerek mesterséges intelligenciával már a járásából megállapítják a pulzusát, légzési ütemét, és felmérik a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázatát. Egy gyors szkenneléssel pedig megmondják a szívbetegség valószínűségét.
Amikor bejön az orvos, már rendelkezik rendszeres útmutatással. Ha a páciensnek műtétre van szüksége, másodpercek alatt elküldheti a parancsokat: értesítik a biztosítót, beütemezik a műtétet, az altatóorvost, a rendelőt, a követő gyógyszereket – sőt, akár öt-hat gyógyszert is lehet 3D nyomtatással egyetlen tablettába sűríteni. Hatamleh szerint ez nem jövő, hanem jelen idő: minden technológia már rendelkezésre áll ehhez.
Bajban a nyugdíjrendszer, ha 120 évig élünk
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb hatása az emberi élettartamra lesz – mondta a szakértő. Az ENSZ szerint 2050-re 10 milliárd ember él majd a földön, és Hatamleh négy tényező alapján úgy véli, hogy egy ma születő gyerek várható élettartama 120–130 év lesz. Végre megértjük ugyanis az öregedés alapvető okait: a telomerrövidülést, az öregedő sejteket, az őssejtek kimerülését és az epigenetikát – és a mesterséges intelligencia segít megérteni és lassítani ezeket a folyamatokat.
A jövőben létrehozzák a digitális ikertestvérünket a genetikai összetételünk alapján.
Azaz a bioinformatika segítségével a génjeinket kvantumszámítógépekbe vihetik át mesterséges intelligenciával, és létrehozhatnak egy digitális ikertestvért. Ha betegségünk van, ezrével, tízezrével, százezrével futtathatnak szimulációkat, míg megtalálják a 100 százalékban hatékony kezelést. De ez még nem minden: ugyanezzel a rendszerrel 3-6 hónappal előre tudják jelezni, hogy egy betegség kialakulóban van, még az előtt, hogy tünetei lennének.
A nyugdíjrendszerek arra épülnek, hogy az emberek átlagosan 80 éves korukig élnek – ha az emberek tovább élnek, az teljesen romba döntheti azt a hagyományos nyugdíjrendszert, amit ma ismerünk
– figyelmeztetett Hatamleh. Ha az ember 120 évig él, az teljesen felborítja a nyugdíjrendszereket. És amikor a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni a munkák többségét, akár fizikai, akár szellemi munkáról van szó, az komoly hatással lesz még a bevándorlásra is – hangsúlyozta.
A fejlett országok általában bevándorlókra támaszkodnak, mert nem születik elég gyerek, és szükség van munkavállalókra. De amikor az AI el tudja majd végezni a munkák nagy részét, az nagy hatással lesz a bevándorlásra. És ez aztán visszahat a bevándorlókat küldő országokra is, hiszen gazdaságuk nagy része a hazautalásokon múlik.
Elveszítjük a kritikus gondolkodást
A NASA szakértője arra is figyelmeztetett, hogy a nagy nyelvi modellek használata megváltoztatja a gondolkodásunkat. Régen könyvtárba mentünk, könyveket olvastunk, kialakítottuk a véleményünket. Aztán jött a Google, ahol több oldalt néztünk át, és végül kialakítottuk a véleményünket. Ma viszont kérdést teszünk fel egy nyelvi modellnek, és kapunk egy választ. És elfogadjuk, hogy ez a válasz, nem is gondolkodunk rajta.
Ez teljesen megváltoztatja, ahogy információt értékelünk és feldolgozunk – mondta Hatamleh. Ráadásul ezek a modellek nem egyszerű keresésre vannak tervezve, hanem párbeszédre. Minél többet kérdőjelezünk meg, minél mélyebb beszélgetést folytatunk velük, annál jobb eredményt kapunk. De egyre inkább elveszítjük a kritikus gondolkodásunkat – nem gondolkodunk magunkért, csak elfogadjuk a választ. Tanulmányok már most azt mutatják, hogy ez jelentősen befolyásolja a jövő generációinak gondolkodásmódját. Ezt a közelmúltban veszélyként jelölte meg György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos is.
A humanoid robotok fejlődése is drámai változásokat hoz majd. Hatamleh szerint néhány évtized múlva már alig lehet majd megkülönböztetni őket az emberektől. És ezek a robotok nemcsak mechanikusak vagy elektromos alapúak lesznek, hanem félig biológiaiak is.
A szilíciumalapú számítási rendszerek helyett biológiai mesterségesintelligencia-rendszereket használnak majd, amelyek töredéknyi energiával végzik a számításokat – az emberi agy mindössze 20 wattot használ, szemben a mikrochipek hatalmas energiafogyasztásával. Ezek a robotok testreszabhatók lesznek, akár havi előfizetéssel. Lehet belőlük háromcsillagos Michelin-séf, testőr, orvos vagy fizioterapeuta – vetítette előre.
És akkor felmerül a kérdés: szükségük lesz-e ezeknek a humanoid robotoknak jogokra?
Hatamleh szerint ez most furcsának tűnhet, de komoly vita lesz belőle, és egy napon jogokat kapnak majd ezek a lények is.
Az oktatás forradalma és az emberi képességek változása
Az oktatásnak is személyre szabottá kell válnia – hangsúlyozta a szakértő. „Ha személyre szabott orvoslásról beszélünk, akkor miért ne lenne személyre szabott oktatás? Mindenki más, miért küldjük ugyanazt az üzenetet mindenkinek?” És nemcsak a tanulásról van szó, hanem a tanultak elfelejtéséről is. Sok mindent tanultunk, ami már irreleváns, ezeket el kell felejteni, és új dolgokat kell megtanulni.
„A múltban ami sikerre vitt, az nem fog sikerre vinni a jövőben”
– mondta Hatamleh, aki szerint expanziós gondolkodásra, innovációra, folyamatos tanulásra van szükség. Teljesen más készségekre lesz szükség a technológiai evolúció következő fázisában való eligazodáshoz. És a legfontosabb: legyünk proaktívak. Aki reaktív, az már lemaradt. Mindig előre kell gondolkodni, előrelátással kell rendelkezni, hogy megértsük, mi jön hat hónap vagy egy év múlva.
Melyik jövőt választjuk?
Hatamleh azzal zárta előadását, hogy amikor a jövőről beszélünk, általában egyetlen jövőként képzeljük el. De nincs egyetlen jövő, hanem több lehetséges jövő van. És hogy melyik útra lépünk, az mindannyiunktól függ.
Ha összerakjuk a kollektív intelligenciánkat, és megoldjuk a világ legkomolyabb problémáit, a lehetőségek végtelenek lesznek – hangsúlyozta a NASA igazgatója. Az űrhajósok, amikor az űrből nézik a Földet, nem látnak határokat, országokat, csak egy gyönyörű, egységes bolygót.
Szerinte ugyanígy kellene kilépnünk a saját iparágunkból, megnézni, mi történik politikailag, technológiailag, gazdaságilag, és teljesen más szemszögből értékelni a helyzetet. Így sokkal másképp tudunk majd jó lépéseket tenni, mint ha csak a saját buborékunkban maradnánk.
A szakértő személyes példával illusztrálta, mi is az igazi érték: saját házuk egyik szobáját Airbnb-n hirdetik, és 100 százalékos ötcsillagos értékelést tartanak fenn anélkül, hogy bármi különöset tennének. Egyszerűen kedvesek, vendégszeretők, néha túrára viszik a vendégeket, megmutatják a környéket, elmennek velük egy italra.
Semmilyen erőfeszítést nem tettünk, csak önmagunk voltunk a vendégeinkkel, és ez az ötcsillagos élmény
– mondta Hall, hozzátéve, hogy ha ezt a megközelítést nagyobb léptékben, professzionálisabb szinten tudnák reprodukálni, akkor a szektor sokkal versenyképesebb lehetne.