Szörnyű! Ilyen lesz az idei 2025/26-os tél időjárása Magyarországon!

A meteorológiai modellek és klímaelemzések tanúsága szerint a 2025-ös év végét és a legközelebbi tél időszakát vizsgálva a HungaroMet, valamint nemzetközi intézmények olyan jelzéseket küldenek, melyek szerint változékony, ingadozó és részben hidegebb periódusokra célszerű számítani, mint az elmúlt néhány évben.

Az alábbiakban részletesen bemutatom, mit jelentenek ezek a becslések, milyen tényezők játszanak szerepet, mire lehet majd számítani hónapokra bontva és térségi szempontból – valamint milyen gyakorlati készültség ajánlott mindenkinek.

1. Mi áll a jegyzetben: a háttér-tényezők

1.1 Globális klímahatások

Az idei tél kilátásait több globális tényező is befolyásolja:

• Az ENSO (El Niño/Southern Oscillation) állapota várhatóan semleges vagy gyenge La Niña felé mozdul a Csendes-óceán térségében, ami a Kárpát-medence számára szárazabb, de hidegebb lehetőséget is hordoz.

• A poláris örvény (polar vortex) állapota is kulcsfontosságú: ha gyengül vagy instabillá válik, akkor a sarkvidéki hideglevegő gyakrabban tud dél felé áramlani, ami hideg időszakokat eredményezhet a mérsékelt égövben.

• Az Atlanti-óceáni áramlások (AMOC) lassulása is jelezhető, ami fokozhatja az időjárási szélsőségek esélyét, például erősebb hideghullámokkal.

1.2 Regionális klímamintázatok

A Kárpát-medencében – így Magyarországon is – a klímaminták az elmúlt években azt mutatták, hogy a telek egyre enyhébbek, kevesebb hóval és gyakrabban átlag fölötti hőmérséklettel. Például az előző tél során az átlaghőmérséklet 1–2 °C-kal az 1991–2020-as sokévi átlag fölött alakult. Ugyanakkor nem zárható ki az erősebb hideg- és havazás-periódus sem, ha a légköri feltételek kedvezően alakulnak.

1.3 Mit jelent ez a hétköznapokban?

Ez a háttér azt jelenti, hogy bár alapvetően nem feltétlenül extrém hideg télre kell számítani, de nagyobb változékonyság, illetve meglepetésszerű hidegebb időszakok esélye megnőtt. A tartós és stabil, enyhe tél lehetősége csökken, és különösen az év második felében – például január-februárban – húzódhatnak be komolyabb hideg- és havazás-események.

2. Havi bontásban: mikor mire lehet számítani?

2.1 December – az év kezdeti télies szakasza

A hónap elején még viszonylag enyhébb idő várható: a hőmérséklet több napig az átlag fölött alakulhat, csapadékosabb, de nem feltétlenül havas formában. Azonban előreláthatólag már hullámzó frontok léphetnek fel, és a hónap közepétől-végétől hideg levegő is érkezhet – különösen éjszakai fagyok és helyenként havas eső, hószállingózás formájában. A havas-téli napok száma várhatóan nem kiemelkedő, hiszen az előrejelzések szerint inkább „enyhébb kezdetet” írnak elő.

2.2 Január – fokozódó hideg és növekvő havas esély

Januárra a modellek szerint nagyobb eséllyel jönnek hidegebb periódusok, különösen ha a poláris örvény gyengül. Ilyenkor a nappali maximumok is tartósan közelíthetnek a nulla fokhoz vagy alá, az éjszakák pedig jelentős fagyokat hozhatnak. A havas napok és hótakaró kialakulásának esélye nő, különösen a magasabb térségekben. Ugyanakkor az átlaghőmérséklet még mindig a sokévi átlag körül vagy kis mértékben felette is maradhat, ha a hideg légtömegek nem tudnak hosszabb ideig megrekedni.

2.3 Február (és március eleje) – a tél csúcspontja

Ez a hónap lehet a tél „keményebb” szakasza: ha a hideglevegő-betörés bekövetkezik, akkor tartósabb fagyokkal, akár −10 °C alatti éjszakai értékekkel, valamint intenzívebb havazással is számolni lehet. A hó vastagsága azonban várhatóan nem lesz rekord-magas általánosan az egész országban, de hegyvidéken és a magasabban fekvő részeken látványos havazás is előfordulhat. A csapadék formája is változékony lehet: eső → havas eső → hó váltakozás.

3. Térségi és magassági eltérések

• A hegyvidéki régiókban (pl. Alpok, Kárpátok, hazai magasabb vonulatok) nagyobb eséllyel alakulhat ki tartósabb hótakaró és hét-több napos havas időszak.

• Az alföldi és alacsonyabb térségekben viszont valószínűbb az enyhébb tél, több napos olvadással, havas-esős keverékkel, rövidebb hótakaróval.

• A település- és épület-biztonság szempontjából fontos, hogy az infrastruktúrák, közlekedés, különösen a magasabb hegyvidéki utak felkészültek legyenek a hirtelen időjárás-váltásokra.

4. Gyakorlati következmények és így készüljünk fel

4.1 Fűtés, energia és rezsiköltségek

• Az enyhébb kezdet ellenére a hideg időszakok meghosszabbíthatják a fűtési szezon végét – a gázzal vagy elektromos fűtéssel rendelkező háztartásoknak számolniuk kell, hogy a költségek nem feltétlenül esnek drasztikusan.

• A hirtelen lehűlések idején fontos az épületek hőszigetelése, a nyílászárók ellenőrzése, valamint az áramszünet- vagy üzemzavar-készültség is, mivel extrém időben az ellátás zavarai is fokozódhatnak.

• Javasolt az élő energiafigyelés, a fűtési rendszer karbantartása/ellenőrzése előre, nehogy a legnagyobb hidegben érjen minket váratlan költségnövekedés vagy meghibásodás.

4.2 Közlekedés és téli üzemeltetés

• A magasabb régiókban már régebb óta figyelmeztetnek arra, hogy a havas-jeges utakon fokozott a balesetveszély – november vége felé érdemes áttekinteni az autó téli felszereltségét (téli gumi, hólánc, jégkaparó, fagyálló).

• A városi közlekedésben is növekedhet az esőből/hóból eredő zavarok száma: a döntések, mint például „munkahelyre indulás” időzítése, rugalmasabb munkakezdés vagy home-office lehetősége jót tehet.

4.3 Vásárlás, raktározás, háztartás

• A háztartásoknak érdemes időben beszerezniük a legfontosabb téli eszközöket (pl. havas eltakarító eszközök, hálózati fűtés-tartalék, takarók, tartalék élelem- és vízkészlet kisebb rövidzárlatok vagy közlekedési akadályok esetére).

• A mezőgazdaságban vagy kerti munkákban tevékenykedőknek számolniuk kell az esetleges korai vagy későn érkező tél hatásaival (pl. előbb vagy később indulhat a fagyveszély, csúszhat a betakarítás).

5. Kockázatok és figyelmeztetések

• A hosszú-távú előrejelzések – még a legjobb modellek mellett is – csak becslések: a légköri rendszerek változékonysága miatt nagy bizonytalanság jellemző.

• A tél menetét – akár csak egy erős hideg-front vagy rendkívüli sztratoszférikus melegedés – hirtelen megváltoztathatja.

• A havas idő és a hótakaró tartóssága továbbra is nehéz előre jelezni: bár január-februárban nő az esély, nem garantált, hogy minden térség egyformán érintett lesz.

• A mérséklődő hó- és fagyszámok miatt az élő természet, az erdők-mezők, a talajvíz töltöttsége is alacsonyabb lehet, mely közvetve a következő év tavaszára és mezőgazdasági szempontból is hatással lehet.

A 2025-26-os tél Magyarországon várhatóan egy változékony, kiszámíthatatlanabb időszak lesz:

• A december még relatíve enyhe, de már hideg frontokkal szakítható meg.

• Januárban és különösen februárban nő az esély tartósabb hidegre, hószállingózásra, akár hegyvidéken jelentősebb havazásra.

• Bár nem ígérkezik extrém télnek minden kivétel nélkül, az „átlagon felüli hideg” kockázata nem elhanyagolható – fontos a jó felkészültség, a rugalmas gondolkodás és az időjárás-változások követése.

A tél tehát nem feltétlenül lesz az enyhe „minden nap napsütés és +5-10 °C” kategóriája – sokkal inkább arra készülhetünk, hogy elszórtan, kisebb-nagyobb időszakokban felbukkanhat a tél karaktere: fagyokkal, havazással, akár hirtelen lehűlésekkel. A felkészülés, a tartalékok, és a környezetünk-épületünk felkészítése most komoly előnye lehet.