Szigorodhat a nők kedvezményes nyugdíja 2025 Január 1-től, itt vannak a részletek!
Szigorodhat a nők kedvezményes nyugdíja 2025 Január 1-től, itt vannak a részletek! Idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. A finanszírozás is nehéz már a Kormánynak a jelenlegi helyzetben!
Friss hírek
Az utóbbi években a nyugdíjba vonuló hölgyek fele a Nők40-et veszi igénybe, így a kedvezményes nyugdíjak az összes új nyugdíj-megállapítás közel 30%-át teszik ki minden évben.
A Nők40 első tíz évében, 2011 és 2020 között 298 ezer nő vette igénybe ezt az ellátást, míg a következő években várhatóan további 233 ezer hölgyet csábít el a korhatár előtti nyugdíj lehetősége. A Nők40 feltételei 2027-től (a 2026-os választási évet követően) szigorodhatnak, hiszen 2011 óta 3 évvel, 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és ezt a 3 éves növekedést (még) nem építették be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, amely kezdettől változatlanul 40 év. De ha a gazdaságunk tovább romlik akkor már 2025-től jöhet a szígorítás!
Mi a Nők 40 korkedvezmény célja, kiknek segít?
Társadalmunkban a nőknek egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen több fronton is helyt kell állniuk egyszerre: gyermeket nevelni, ellátni a háztartást és mellette még dolgozni is. Többek számára pedig a munkahely nemcsak egy bevételi forrást jelent, hanem sok nő tudatosan és lelkiismeretesen építi fel a karrierjét, vagy épp egy saját vállalkozást vezet.
Ezért a nők napirendje sokszor igen zsúfolt, a hajtásnak pedig szinte sosincs vége, hiszen a munkahelyi feladatok után következnek az otthoni teendők. Mindez pedig szünet nélkül, hosszú évtizedeken keresztül.
Az állam szerette volna valamiképpen megjutalmazni azokat a hölgyeket, akik a családban és a munkaerőpiacon is folyamatosan helytálltak, így 2011-ben bevezette a Nők 40 kedvezményt. Ennek célja, hogy korkedvezményben részesítse azokat a nőket, akik az élet több területén is teljesítettek: így 40 évnyi jogosultsági idő után nyugdíjba vonulhatnak.
Milyen időszak minősül jogosultsági időnek?
Jogosultsági időnek az az időszak minősül, amely alatt az igénylő kereső tevékenységet folytatott, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban állt, vagy a gyermeke nevelésére tekintettel olyan ellátásban részesült, amelynek folyósítása szolgálati időnek számít. Ebből a szempontból a saját gyermek, a nevelt vagy örökbefogadott gyermek, vagy unoka nevelése címén járó ellátások időtartama, a gyermekek otthongondozási díjának időtartama, valamint a saját vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel járó ápolási díj időtartama fogadható el.
Tehát nem minden szolgálati időként elismerhető időszak vehető jogosultsági időként is figyelembe, mert a jogosultsági idő a szolgálati időnél szűkebb kategória.
Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő lehet:
- munkaviszony,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama,
- az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
- a szakmunkás tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama,
- a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának időtartama,
- az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység időtartama,
- a megbízási jogviszony időtartama,
- az 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapott végkielégítés alapján elismerhető időtartam,
- minden más olyan időszak, amely keresőtevékenységre tekintettel került elismerésre pl. kisiparosként, gazdasági munkaközösség tagjaként, egyéni gazdálkodóként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, közjegyzőként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként eltöltött időtartam.
Az alábbi jogviszonyokban a keresőtevékenység teljes időtartama szolgálati időnek, ezen belül jogosultsági időnek minősül, függetlenül attól, hogy ezekben az esetekben a nyugdíj számítása során csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak kerül figyelembevételre:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
A gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati idő:
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülés időtartama,
- a csecsemőgondozási díjban részesülés időtartama,
- örökbefogadói díjban részesülés időtartama,
- gyermekgondozási díjban részesülés időtartama
- gyermekgondozást segítő ellátásban részesülés időtartama,
- gyermekgondozási segélyben részesülés időtartama,
- gyermeknevelési támogatásban részesülés időtartama,
- gyermekek otthongondozási díjában részesülés időtartama
- a gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban részesülés időtartama
- az 1998. január 1-jét megelőzően a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.