A rendelet alapján bevezetik az I. progresszivitási szintű szülészeti ellátást a kórházakban, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb ellátottsággal rendelkező osztályokon is lehet szülni, de csak komplikációmentes várandósság esetén.

A rendelet pontosan meghatározza az I. progresszivitás szintű szülészetek kizárólag alacsony kockázati besorolású várandósság szülésvezetését biztosítják. Ezeken a szülészeti osztályokon nem lesz koraszülött intenzív (PIC) osztály, de újszülött szakápoló, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos sem. Ugyanakkor 30 perces távolságban elérhetőnek kell lennie ennek az ellátásnak is.

Lesz azonban császármetszés végzésére alkalmas műtőegység és ébredő/megfigyelő helyiség ezeken a szülészeteken, és biztosítani kell a sürgősségi szüléslevezetést és az  ambuláns jellegű szülészeti ellátást is.

Az átalakítás tervéről először a hvg írt márciusban. A lap akkor megkereste a Belügyminisztériumot. A tárca akkor azt írta, hogy az intézmények kiválasztása még folyamatban van. A hétfőn megjelent rendeletben nem szerepel az, hogy mely kórházakban vezetik be az alapfokú szülészeti ellátást.

Arra, hogy miért van szükség erre, a minisztérium azt írta a lapnak, hogy a lakossági igények hívják életre azt, és ehhez igazodva tennék lehetővé, hogy alacsony kockázatú várandósság esetén „intézményi keretek között, alacsonyabb ellátási szinten, családias, bensőséges légkörű szülészeteken” biztosíthassák a szülészeti ellátást.

Az utóbbi időben rendre álltak le átmenetileg a szülészetek az ország kórházaiban. Áprilisban például Keszthelyen, májusban Szekszárdon került gondba az ellátás, mindkét helyen orvoshiány miatt. Tavaly több hónapig hétvégente nem volt szülészet a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban, és szintén több hónapig csak hét közben, reggel 8 és délután 16 óra között lehetett szülni a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban.

Az említett ellátási problémákon kívül még számos kórházban akadozott a szülészeti ellátás.