Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Indexnek beszélt arról, hogy olyan 88–90 ezer közötti azon szakdolgozók száma, akiket érint a márciusi béremelés, hiszen egy bő év óta a védőnők is ezen jogszabály hatálya alá tartoznak, de még az alapellátásban foglalkoztatott körzeti ápolók is kapnak eszerint bérnövekményt.

Korábban 17 sáv volt az életkor szerinti előmenetelhez – háromévenként kategóriától függően 5–6 vagy éppen 12–16 ezres emelkedéssel –, ehelyett minimumot és maximumot határoznak meg, öt-öt kategóriában.

A kiemelt kategóriába többek között az intenzív terápiás, az aneszteziológiai ellátást, ortopédiai, traumatológia, a stroke tartozik bele. Balogh Zoltán ugyanakkor kifogásolta, hogy a nagy ellátórészt jelentő sebészetet vagy a pszichiátriát már nem sorolták ide.

A szakdolgozói bértábla felosztásán még nem változtattak az első, 18 százalékos, 2023. július 1-jétől esedékes fizetésemelés után:

Beépült pótlékok

Korábban a kamara a béremelési tervezet kapcsán jelezte a minisztériumnak, hogy fontos a pótlékok megtartása, mint például – a szakképesítések után – a nagyobb kockázatoknak kitett területeken, az ágy mellett vagy a rendelőkben végzett munkákért járó juttatások.

„A pótlékalap plusz 20 ezer forint volt, a járóbeteg-ellátóhelyeken 7200, a kórházi osztályok döntő többségén 24 ezer és bizonyos kórházi osztályokon 30 ezer forintot kaptak a kollégák. Mindez lényegében szervült az alapilletménybe az elmúlt évtizedek során, amivel az a motiválóértéke is eltűnt, amiért ezt több mint 25 évvel ezelőtt létrehozták” – részletezte a MESZK elnöke. Emlékeztetett: annak idején ez a pénzösszeg a fizetések 40 százalékát tette ki, ma már eltörpül ennek az értéke, most ezt a bérelemet beépítik az alapilletménybe.

Emellett a munkáltató kezében volt egy 5-6 százalékos sáv, nagyjából 30-50 ezer forint, amivel a szakképesítést elismerték, például egy OKJ-s ápoló szakápolói végzettségét onkológiai vagy intenzív terápiás területről, azt a munkáltató így honorálhatta. A kamara úgy véli, ha ezek beépülnek az alapilletménybe, a 20 százalékos emelést erre kellett volna rátenni.

A garantált alapilletmény utáni fizetésemelést egyik munkavállaló sem fogja béremelésként értékelni. Azt várnák, hogy a jelenlegi summázott összeg emelkedjen meg

– hangsúlyozta Balogh Zoltán. Mint rámutatott: a mostani bértáblán ez nem látszik, a munkáltatói döntésen fog múlni a besorolás.

Nincs egységes útmutatás

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy véli, egységes útmutatás nélkül, teljesen eltérő megvalósítások lehetnek az országban a száznál is több állami és az alapítványi, valamint egyházi fenntartású intézményeiben. „Ez egyfajta belső migrációhoz vezethet” – jegyezte meg. A kamara éppen ezért azt szorgalmazza, hogy garanciát kapjanak kollégáik arra, hogy a béremelés valóban béremelés lesz. Szintén indítványozták, hogy a 17 korábbi, szakmai tapasztalat szerinti kategóriából az orvosi bértáblához igazítottan legalább 10-et tartsanak meg.

A jelenlegi formában egy olyan fajta belső igazságtalanság és méltánytalanság alakul ki, amivel a rendszer nem tud mit kezdeni. Ezzel akár a pályaelhagyás vagy az elvándorlás is fokozódhat

– hangsúlyozta a MESZK elnöke.

Aránytalanságok a fizetésekben

Mint kifejtette: az is előfordulhat, hogy egy kiemelt kategóriába tartozó pályakezdő többet keres egy 10-20 éve a szakmában dolgozó alapkategóriába soroltnál. További anomáliaként említette, hogy az A, B, C kategória összeolvadásával akár egy szakképesítés nélküli egészségügyi foglalkoztatott is többet kaphat kézhez a kiemelt területen, mint egy szakképzéssel rendelkező kollégája az alapterülethez sorolt ellátási helyen. Balogh Zoltán határozottan úgy véli, ezek a belső aránytalanságok a munkabékét nem fogják szolgálni az egészségügyben.

A legtöbb szakdolgozó a 3. kategóriába tartozik: ők a régi OKJ-s végzettségűek, több mint 30 ezren vannak. A 4. kategóriába tartozó főiskolai végzettségűek 20 ezernél többen vannak, az egyetemi oklevéllel rendelkezők 3-4 ezren az ötödikben, a 2-es kategória 15 ezer körüli, az 1-es pedig 6-9 ezer szakdolgozót jelent.

A Belügyminisztérium közlése szerint a márciusi béremeléssel az átlagos szakdolgozói fizetések elérik az orvosok átlagos alapbérének 37 százalékát. Kiemelték: „senkinek nem lesz alacsonyabb a bére”, ugyanakkor „nem zárják ki a kiemelt területeket tartalmazó lista későbbi felülvizsgálatát” sem. Annak érdekében, hogy ez még a márciusi béremelés előtt megtörténjen, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara január 22-én levélben fordult Takács Péter egészségügyi államtitkárhoz. Mint kiemelik, a 2024. évi bérfejlesztéshez kapcsolódó javaslatukat már 2023. december 17-én és 23-án is megküldték a Belügyminisztérium egészségügyi ágazatért felelős szakmai vezetőinek. Most ismét kérik a béremelésekkel kapcsolatos szakmai szempontjaik figyelembevételét, mivel a kormányrendelet megjelenése óta a kamarához

folyamatosan érkeznek segélykérő, az egészségügyi ágazat orvos- és szakdolgozói körének nemtetszését és bizonytalanságát kinyilvánító megkeresések.

Álláspontjuk szerint olyan bértáblára lenne szükség, amely ösztönzi a fiatalok egészségügyi rendszerben történő elhelyezkedését, másrészt támogatja és elismeri a már pályán lévők megtartását kiszámítható szakmai előmenetelükhöz kötődő illetményemelkedésükkel. Hangsúlyozták: továbbra is készen állnak az ennek érdekében történő szakmai egyeztetésre.