Július 1-jével alapvetően módosul az özvegyi nyugdíj szabályozása Magyarországon. A módosítások nemcsak az általános jogosultsági feltételeket, hanem az egészségromlással küzdő özvegyek ellátását is érintik. Az ellátás alapja továbbra is az elhunyt jogszerző által gyűjtött szolgálati idő, kivéve a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat, amelyeknél a szolgálati idő hossza nem feltétel.
Változó jogosultsági feltételek az élettársaknál és házastársaknál
Az özvegyi nyugdíjra a házastársak és bejegyzett élettársak mellett az élettársak is jogosultak maradhatnak, amennyiben teljesítik az együttélési feltételeket (tíz év, vagy közös gyermek esetén egy év). Azonban július 1-jétől szigorodik a szabályozás: az élettársi viszony alapján már nem állapítható meg jogosultság, ha az elhalálozás időpontjában a felek valamelyike más személlyel még érvényes házasságban élt.
Kedvező változás viszont, hogy megszűnik a különélő házastársakra vonatkozó korlátozás. Eddig ők csak akkor kaphattak ellátást, ha tartásdíjra voltak jogosultak, a jövőben azonban ez a megkötés kikerül a rendszerből.
Az ideiglenes és a végleges özvegyi nyugdíj
Az ellátás az elhunyt halálát követő első évben ideiglenes özvegyi nyugdíjként jár. Vannak azonban kivételek, amikor ez az időszak meghosszabbodik:
-
Ha az elhunyt után tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt, az ellátás a gyermek 18 hónapos koráig jár.
-
Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén a jogosultság a gyermek hároméves koráig tart.
Ez a hosszabbítás azért kritikus, mert az ideiglenes nyugdíj összege az elhunytat megillető ellátás 60 százaléka, míg a későbbi, „állandó” özvegyi nyugdíj alapvetően csak a 30 százaléka.
Ki jogosult az ideiglenes időszak után?
Az egyéves (vagy meghosszabbított) időszak lejárta után az özvegy akkor kaphat továbbra is ellátást, ha:
-
Betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
-
Megváltozott munkaképességű.
-
Legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik (vagy egy fogyatékos gyermekről).
Az ellátás mértéke általában az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka, azonban 60 százalékos mérték jár azoknak a megváltozott munkaképességű özvegyeknek, akik nem részesülnek saját jogú rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban.

„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem a hazai banki szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások (CSOK Plusz, Babaváró, Nyugdíj,) elemzésében. Célom a magyar családok és nyugdíjasok hiteles, naprakész tájékoztatása a legfrissebb gazdasági változásokról. Impresszum