Öröklés 2026: 7 tétel, amiért egyenes ági örökléskor is fizetni kell!
Öröklés 2026: 7 tétel, amiért egyenes ági örökléskor is fizetni kell! Bár a magyar jogszabályok szerint az egyenes ági öröklés illetékmentes, ez korántsem jelenti azt, hogy a teljes folyamat ingyen van. Hiába nem kér tőlünk egy forint adót sem a NAV, ha szülőnk, gyermekünk vagy házastársunk után öröklünk, a hagyatéki eljárás adminisztrációs terhei és a kapcsolódó díjak így is jelentős összeget húzhatnak ki a zsebünkből. Összegyűjtöttük, miért kell mégis fizetnie akkor is, ha a legközelebbi rokonától örököl.
Hitelfórum.hu pénzügyi hírek
Ingyenes az öröklés? Ez a 7 tétel akkor is pénzbe kerül, ha a NAV-nak nem kell fizetnie!
1. A közjegyzői munkadíj: A folyamat legjelentősebb költsége
Fontos tisztázni: a közjegyzői díj nem adó, hanem a jogi eljárás ellenértéke. Az összegét nem a közjegyző hasraütésszerűen határozza meg, hanem jogszabályi díjszabás rögzíti, és a hagyaték értékéhez igazodik. Egy sávos rendszerről van szó: minél értékesebb az örökség, annál magasabb a munkadíj. Ezen felül a készkiadások (postaköltség, iratmásolás, tulajdoni lapok lekérése) is az örökösöket terhelik.
2. Ingatlan-nyilvántartási díj: A névváltoztatás ára
Amennyiben ingatlan kerül a birtokunkba, a tulajdonosváltást át kell vezetni a földhivatalnál. Ez nem automatikus és nem ingyenes: minden egyes ingatlan után meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat (jelenleg 10 600 Ft/ingatlan). Ez alól az illetékmentesség sem ad felmentést.
3. Az érték- és adóbizonyítvány költsége
Mielőtt a közjegyzőhöz kerülne az ügy, az önkormányzat jegyzője leltárt készít a hagyatékról. Ingatlan esetén az adócsoport felméri annak forgalmi értékét – ehhez állítják ki az adó- és értékbizonyítványt. Az eljárásnak van egy fix díja (általában 4 000 Ft), amelyet az eljárás elején kell rendezni.
4. Banki költségek és „hagyatéki lekérdezési díjak”
A pénzintézetek sem dolgoznak ingyen a hagyaték rendezésekor. A bankok gyakran külön díjat számolnak fel azért, hogy a közjegyző megkeresésére kiadják az elhunyt számlaadatait, de költsége lehet a számlák zárolásának, a kifizetéseknek vagy a számla megszüntetésének is.
5. Hagyatéki gondnok vagy végrehajtó tiszteletdíja
Kivételes esetekben – például ha az örökösök között áldatlan vita dúl, vagy a vagyon biztonságos megőrzése (pl. állatok gondozása, termény betakarítása) ezt megkívánja – gondnokot rendelnek ki. Az ő munkájának díját szintén az örökség terhére, az örökösöknek kell kifizetniük.
6. Ügyvédi munkadíj: Biztonság bonyolult esetekben
Bár a közjegyző jelenléte kötelező, az ügyvédé nem. Azonban, ha a családban vita van a kötelesrészről, ha valakit kitagadtak, vagy ha az örökösök bonyolult egyezséget akarnak kötni, a jogi képviselet elengedhetetlen. Az ügyvédi tiszteletdíj szabad megállapodás tárgya, ami szintén növeli az öröklés költségeit.
7. A temetési költség mint elsődleges hagyatéki teher
Bár technikailag nem eljárási díj, jogilag ez az első tétel, amit a hagyatékból kell fedezni. Az „illő temetés” költségei ma már több százezer forintra rúghatnak. Ha a költségeket az egyik örökös megelőlegezte, jogosult arra, hogy ezt az összeget a hagyatékból – a többi örökös terhére – visszakapja.
| Tétel | Várható költség (2026) | Jogcím |
| Közjegyzői díj | Sávos (értékfüggő) | Munkadíj |
| Földhivatali bejegyzés | 10 600 Ft / ingatlan | Igazgatási díj |
| Adó- és értékbizonyítvány | ~4 000 Ft | Eljárási díj |
Ez a tájékoztató nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden hagyatéki ügy egyedi, ezért a pontos részletekről és költségekről minden esetben egyeztessen az eljáró közjegyzővel vagy jogi képviselőjével!

Kiss Tibor (hiteles) pályakezdő újságíróként csatlakozott a Hitelfórum
csapatához, érdeklődése [pl. pénzügyek, politika, friss hírek] célja, hogy a cikkek naprakészek és az olvasók számára könnyen befogadhatók legyenek. Több Wikipédia és lap.hu oldal szerkesztője. Adatvédelem