Óriási áremelés jön Karácsonyra, teljesen eltűnik a burgonya! Emelkednek a többi élelmiszerek is!
Évtizedekkel ezelőtt még a Szovjetunióba is exportálták a magyar burgonyát, ma már jó, ha a hazai fogyasztás felét képesek megtermelni a magyar gazdaságok. És a trend egyre csak romlik: a hazai termés nagyobb része mára eltűnt, és ha nem változik semmi, egy-két évtized múlva sehol sem lehet természetes körülmények között burgonyát termeszteni Magyarországon. Ennek oka pedig a rendületlenül melegedő éghajlat és a vele megjelenő új kártevők. Most magyar kutatók megvizsgálták, miként romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés az elmúlt évtizedekben. És azt is előrejelezték, hogy mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
A Peruban és Chilében őshonos növény az 1700-as évek végén került német közvetítéssel Magyarországra. Uralkodása idején II. József (Kalapos király) adókedvezménnyel ösztönözte termesztését, és vált rövidesen a magyar konyha tápanyagban gazdag alapélelmiszerévé. Bár a Kárpát-medence a krumplitermesztés déli határán fekszik, kétszáz évig kifejezetten kedvelte az itteni klímát.
Kapcsolódó cikk
A 2000-es évek gyorsuló felmelegedése, különösen az egyre forróbb nyarak azonban – úgy tűnik – megpecsételik sorsát. Míg 2000 körül az ország nagy részén csupán néhány év számított túl melegnek, addig ma már az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak burgonyatermesztéshez kedvező évek – állapítja meg a most megjelent kutatás. A módszertan egyik kulcstényezője a júliusi hőmérséklet, mivel ez a hónap határozza meg alapvetően, hogy az adott térségben képes-e végigélni fejlődési ciklusát a növény. Azaz lehet-e (érdemes-e) termeszteni azon a tájon vagy sem.
A legnagyobb visszaesést először az Észak-Alföld és Közép-Magyarország szenvedte el, így Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át a fő termőkörzetek. De együtt is már csak fele annyit termesztenek, mint amennyit a 2000-es években egyedül Pest vármegye.
Budapest kertes övezeteiben 2024-re például teljesen megszűnt a burgonyatermesztés.
Ugyanakkor a Dél-Alföldön is már csak hűtőöntözés mellett lehetséges – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszékek kutatói, Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita.
És akkor még nem is vettük figyelembe az egyre gyakoribb burgonyamolyok pusztítását. A melegedő átlaghőmérséklettel és a nyári hőségek gyakoribbá válásával tartósan megtelepedtek a 2015-ben felbukkant burgonyamolyok, és most
nemcsak a változó klíma, hanem a kártevők kettős szorításában sínylődik a krumpli Magyarországon.
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza – és a csökkenő tendencia nem akar változni. 2021 és 2024 között különösen gyengék voltak a termeszthetőségi mutatók.
Tíz évvel ezelőtt a hazai fogyasztás még közel 90 százalékát magyar krumpli adta, ma alig a felét. Annyira visszaesett a termesztés, hogy a magyar krumpli még tavaszig sem tart ki, már január végére vagy február közepére elfogy. Az igényeket főként francia, német, lengyel és holland import pótolja.
Nem lesz „szapora, mint a rakamazi krumpli”
Nem elég, hogy az elmúlt tíz évben átlagosan az ország területének mintegy 40 százaléka volt már csak alkalmas termesztésére, a gyakoribbá váló hőhullámok és a melegkedvelő kártevők elszaporodásával tíz-tizenöt év múlva várhatóan 20–25 százalékra csökken ez az arány, ami drasztikus változás.
ealista forgatókönyv esetén – ami 2040-től számol jelentősebb üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentéssel, ezért a felmelegedés ütemének lassulását feltételezi – ugyan a jelenlegi termőterületek többsége alkalmatlanná válik, ugyanakkor az ország egy kisebb részén még találhatók majd olyan területek, ahol a burgonya termesztése korlátozottan lehetséges marad. Öntözéssel és hatékony kártevők elleni védelemmel persze.
Na és létezik egy optimista „zöld forgatókönyv” is – a párizsi klímacélok teljesülését, legfeljebb 2 Celsius fokos globális felmelegedést feltételezve –, a szerzők szerint egyedül ez ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen lehessen termeszteni jó minőségű hazai burgonyát és ne kelljen importra szorulni. De Magyarország nagy részéről – még a legjobb esetben is – örökre eltűnik a burgonya és mindenképpen importra szorulunk.