Elindult a visszaszámlálás: hamarosan ismét át kell állítani az órákat. 2026-ban a tavaszi óraátállítás március 29-én, vasárnap hajnalban lesz, amikor hajnali 2 órakor 3 órára ugranak az időmérők.
Ez azt jelenti, hogy aznap a nap csak 23 órából áll, cserébe viszont este tovább marad világos.
Miért állítjuk át az órát?
Európában a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. A rendszer célja, hogy jobban kihasználjuk a természetes fényt, és csökkentsük a mesterséges világítás szükségességét.
Bár az Európai Unióban már évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlése, a tagállamok még mindig nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon végleges. Ezért egyelőre marad a megszokott rendszer.
Van, ahol egyáltalán nincs óraátállítás
A világ számos országában nem létezik a téli és nyári időszámítás váltása. Ennek fő oka, hogy az Egyenlítő közelében a nappalok hossza egész évben alig változik, így nincs szükség az órák tekergetésére.
Népszerű országok, ahol nem állítják át az órát:
- Törökország – egész évben állandó idő van (nálunk most 2 óra, nyáron 1 óra az eltérés)
- Izland – 1968 óta nem változtatnak az időn
- Japán – egész évben ugyanazt az időt használják
- Kína – az egész ország egyetlen időzónát használ
- India – nincs óraátállítás, állandó idő van
- Indonézia – több időzóna, de nincs átállítás
Dél- és Közép-Amerika:
- Argentína – 2009 óta nincs óraátállítás
- Brazília – korábban volt, de eltörölték
Ázsiai turistaparadicsomok:
- Thaiföld, Vietnám, Kambodzsa, Laosz – egész évben ugyanaz az idő (ICT)
Afrika:
Afrika nagy részén sem használják az óraátállítást, többek között Dél-Afrikában sem.
Különleges eset:
- Marokkó – egész évben nyári időszámítást használ, de a ramadán idején ideiglenesen visszaállítják az órát
Miközben Európában és néhány más térségben továbbra is évente kétszer átállítjuk az órát, a világ jelentős része már nem él ezzel a rendszerrel.
A kérdés továbbra is nyitott: megszűnik-e valaha az óraátállítás Európában, vagy marad a jelenlegi gyakorlat? Egyelőre úgy tűnik, még jó ideig velünk marad.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum