A szakértők szerint a járvány negyedik hullámában a legkisebbek sincsenek biztonságban, hétről hétre több gyermek kapja el a fertőzést, és a betegség már náluk is tünetekkel jelentkezik.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint jelenleg még a koronavírus negyedik járványhullámának felszálló szakaszában vagyunk, ezért néhány korlátozó intézkedés bevezetése már időszerű lenne, de ezek bevezetését a napi esetszámok alakulása fogja meghatározni – írja a Magyar Nemzet.

A kormány éppen a korlátozások elkerülése miatt szervez oltási akcióhetet november 22-28. között, ami Szlávik szerint kiváló lehetőséget kínál azok számára, akik ugyan nem ellenzik a vakcinák felvételét, de eddig nem volt lehetőségük oltakozni, nem akartak regisztrálni, vagy valamilyen egyéb okból halogatták a döntést. A szakember is úgy véli, hogy akkor lehet vége a járványnak, ha minél többen védettséget szereznek.




Az átoltottság növelését a napról napra romló járványügyi adatok is indokolttá teszik, hiszen a fertőzöttek, a kórházban lévő betegek, sőt az áldozatok száma is folyamatosan emelkedik. Bár az áldozatok többsége az idős, krónikus betegek között kerül ki, nemrég a fertőzés következtében egy egyéves kislány is életét vesztette, aki a tájékoztatás szerint mentális betegségben szenvedett. A szakértők szerint a járvány negyedik hullámában a legkisebbek sincsenek biztonságban, hétről hétre több gyermek kapja el a fertőzést, és a betegség már náluk is tünetekkel jelentkezik.

Oltás: kezdődik az 5-11 évesek oltása!

A gyerekek oltása kapcsán ugyanakkor mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akár már az idén jóváhagyhatja az 5–11 éves korosztály beoltását a Pfizer/BioNTech vakcinákkal. Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint az oltás elfogadását már kérvényezték, a döntés pedig év végére várható.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos elnökségének tagja, Nagy Erzsébet szerint a tanárok kötelező oltásával azonban az állami oktatás is veszélybe kerül, ezért azt szeretnék, ha a kormány inkább ösztönözne, és nem kötelezne az oltásra. Nagyon sokan dolgozhatnak ugyanis megbízásos szerződéssel, ebben az esetben pedig az oltás megtagadása esetén nem értelmezhető sem a fizetés nélküli szabadság, sem a felmentés mint „szankció”. Nagy elmondása szerint az oltatlan munkavállalók inkább elmennek fizetés nélküli szabadságra, vagy átmennek olyan intézményekbe, ahol nem kötelezik számukra az oltakozást.