Nyugodtan felejtsd el a bolti epret – mutatjuk hogyan vehetsz fillérekből friss szamócát!

Nyugodtan felejtsd el a bolti epret – mutatjuk hogyan vehetsz fillérekből friss szamócát! Jó hír az eperkedvelőknek, hogy elindult a hazai szezon, a legtöbb helyen már friss magyar gyümölcsöt lehet kapni. Igaz, többnyire még csak a fóliában nevelt fajtákat árulják, de lassan a főutak mentén és a bevásárlóközpontok parkolóiban is pakolnak ki az árusok. Friss körképünkben termelőket is kérdeztünk, de hozzuk azt is, melyik megyében hol nyitnak idén Szedd magad epresek!

Kapcsolódó cikkünk, szedd magad eperföldek listája >>>

Érésben a legelső gyümölcs, ami hazánkban is megterem, így érthető módon minden évben nagy várakozás előzi meg, mikor indul az eperszüret. A fűtött fóliás szamócával már április elején elkezdődött a hazai gyümölcs szezonja. De ahogy Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs szakmai referense a HelloVidéknek elmondta, már a fűtetlen fóliasátras termesztésben is beindult a szamóca érése, majd április végén, május elején – az időjárás függvényében – a szabadföldi ültetvényeken is indulhat a szüret.



A legfontosabb, hogy az idei szezon korán kezdődött a márciusi 25-30°C-os hőmérsékletek miatt, volt olyan időpont, amikor 3 héttel jártunk a szokásos menetrend előtt:

Az utóbbi hidegebb időszak csökkentette ugyan ezt az előnyt, de még így előrébb vagyunk a szokásosnál. A nagy melegek másik következménye, hogy egymásra csúsztak a hidegfóliás fajták. Ezek közül mindig a Clery az első, ezt követi a Joly, majd az Asia jön. Egyelőre Asia még kevés van, de a Jolyt már bőven szedik a Cleryvel együtt. A szabadföldi állományok is előrébb járnak, elvétve már vannak piros szemek is, de nekik még 10-14 nap biztosan kelleni fog ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben kerüljenek piacra.

– közölte a HelloVidéknek a FruitVeB szakembere.

Az ország nyugati szélén, május elejére tervezik az indulást

Szalay István és Szalayné Rácz Adél, akik Vas megyében gazdálkodnak, és már több mint 7 éve foglalkoznak többek között epertermesztéssel is. A szalmázástól az indázásig minden munkafolyamatot kézi munkával végeznek. Az idei évben 2,5 hektáron várnak termést. Az idei évtől már nemcsak Szombathelyen (a Söptei úton) hirdetnek „Szedd magad” akciót, hanem a Sárvárhoz közeli Jákfán is telepítettek egy nagyobb ültetvényt. Mesélik, hogy tavaly nyáron sokat dolgoztak, ugyanis a szombathelyi ültetvényt újra telepítették a szomszédos területre, illetve a jákfai terület is növekedett. Bíznak benne, hogy idén is bőséges lesz a termés.



Az Alpokalján jellemzően az országban utolsóként, még Győr-Mosonhoz képest is 3-4 nappal később kezdik el az eperszüretet. Az eper érésében az a 2-3 fokos különbség (főként éjszaka) is nagyon számít. Úgy tervezik, hogy a szabadföldi epret május 10. környékén fogják tömegesen szüretelni, a „Szedd magad” akciókat pedig rá né-hány napra nyitják meg.

Az idei eperszezon különösen izgalmasnak mutatkozik. Az elmúlt évek során azt tapasztalták, hogy kétféle forgatókönyv létezik. Az egyik, amilyen volt a tavalyi év is, amikor még májusban is télikabátban szedték a szamócát, és igazán csak június elején kezdett el beérni a termés. Idén épp a másik forgatókönyv látszik megvalósulni: a nyárias márciusi hetek után hamar megindult a növény. A szokatlanul hűvös áprilisban aztán azon kellett izgulni, hogy elviszi-e a fagy a bogyósodó termés javát. Az elkövetkezendő hetekben felmelegedésre számíthatnak, és abban bíznak, hogy szépen megindul a szamóca érése is. Egységesen sok virág van rajta, egyelőre komolyabb betegségeket sem látnak. Összességében nem számítanak rekordtermésre, egy átlagos szezonban bíznak.

Az árak kapcsán elárulták a szombathelyi termelők, hogy így, a szezon megkezdése előtt még nagyon nehéz meghatározni, de abban bíznak, hogy egy inflációt követő árral számolhatnak. A tavalyi évben „Szedd magad” akció esetén 1350 forintot kértek el az eper kilójáért, a szedett eper ára pedig 2300 forint körül mozgott.

Az előző években egyértelműen nőtt az eper termőterülete

Ahogy Kocsis Márton, a FruitVeB szakmai referense a HelloVidéknek elmondta, becslések szerint körülbelül 1000-1500 termelő lehet ma Magyarországon, ők szoktak a nagybanin is értékesíteni. És persze rengeteg a nagyon kis területen gazdálkodó, a piacon időnként kis mennyiségekkel megjelenő termelő, de őket például a földalapú támogatások igénybejelentéseit rögzítő TERA rendszer nem is méri.

Az előző években egyértelműen nőtt a termőterület, míg 2020-ban 550 hektár, addigra ma már 656 hektár a TERA által rögzített hivatalos terület, de a kis-termelőkkel együtt körülbelül 880-920 hektárra becsülhető a teljes szamócatermő felület Magyarországon (a nagyon kis, szétszórt területek miatt nehéz pontosan ösz-szesíteni). Hazánkban egyébként a legnagyobb termőterületek Baranya, Bács-Kiskun és Pest vármegyében vannak.

A nagy melegek miatt a fóliasátrakban szokatlanul sok lett a porzáshibás áru

A szamócát egyre elterjedtebben termesztik blokkfóliában, és általában ez sokszor hosszú (akár 50 m körüli) alagutakat jelent. Ahogy a FruitVeB elmondta, a szaktanácsadók nem javasolnak 30 méternél hosszabb létesítményeket, mert középtájon igen erős lehet a melegedés.

Pontosan ez történt az idén: az alagutak közepén, a meleg miatt lett sok „porzós”, deformált gyümölcs, ami onnan is látszik, hogy az ajtók közelében az ilyen gyümölcsök aránya sokkal alacsonyabb volt. A nagy meleg a bibe termékenyülési idejét is lerövidíti, márciusban ezzel is voltak problémák. Az idei szezon érdekessége, hogy porzáshiba általában nem a melegek, hanem a hidegek, késői fagyok miatt szokott kialakulni nálunk, de most ennek a fordítottja történt. A mostani esők komoly károkat, rothadást nem okoztak, mert ehhez meleg is kellett volna. Ráadásul nem egy-folytában esett az eső, hanem általában felszáradtak az állományok két eső között – magyarul nem álltak a vízben a növények huzamosabb ideig.

– közölte a Kocsis Márton, aki azt is elárulta, hogy ennek a mostani hidegebb időszaknak a szamóca piacára igen kedvezőtlen hatása volt, főleg azért, mert visszavetette a keresletet, ami az árakon is meglátszott – ráadásul az importnyomás, különösen a görög árué még mindig magas.

Milyen változások történtek az epertermelés terén az elmúlt években?

Talán a legfontosabb változás, hogy Magyarországon egyre több terület kerül be fólia alá – fogalmazott Kocsis Márton Az elmúlt 10 éves időszakot tekintve nagyot nőtt a fólia aránya a teljes területen belül, mivel sokkal biztonságosabb termesztési körülményeket tesz lehetővé. A másik változás, hogy többéves állományokat már nem tartanak a hazai termesztésben – szabadföldön találni még néhol kétéves állományt, de hároméveset már sehol.

Szintén jelentős változás az automatizálás terjedése, ami főleg a fóliasátrak szellőztetését, a telefonról indított vagy napsugárzás (hőmérséklet) szerinti, érzékelők által vezérelt öntözést jelenti. A fajtahasználatban nincs jelentős változás: még mindig a Clery, a Joly és az Asia a legtöbbet termesztett fajtáink. Ennek oka, hogy ezek nagy finom, ízes fajták, tehát nem azzal a koncepcióval nemesítették ki őket, hogy hete-kig bírják a pulton, vagy hogy ne sérüljenek szállítás közben. Minden olyan (főleg Nyugat-Európából származó) újítás, ami nem az ízre koncentrált, elég látványosan megbukott az előző években a magyar piacokon, pláne, hogy Nyugat-Európában eleve a kicsit világosabb színű gyümölcsöket kedvelik.

Kiváló ízű az idei magyar eper

Még a mostani, hidegebb időszakban is sok volt a napsütés, így a FruitVeB szakembere szerint bátran kijelenthető, hogy kiváló minőségű és ízű az idei szamóca – a sok napsütésnek köszönhetően jó cukortartalom alakult ki.