Nyugdíjas élet kelet Magyarországon: ilyen nyomorban él egy nyugdíjas 2026-ban Hajdú Biharban!
Még Karácsony előtt elindultunk a kollégámmal Erdélybe, Pesten beváltottuk a kis pénzünket jó Román lejre 75 forintos áron, a bankkártyát zsebre vágtuk és elindultunk Keletre, a cél Csíkszereda és környéke volt.
Az első távot a 215 Km-t letudva megálltunk egy nagyobb multinál, a határ előtti utolsó Lidl-áruháznál. Gondoltuk feltankolunk mindent amire szükségünk lesz 10 napra. Ez a történet itt kezdődött a LIDL kasszánál! Fizetés előtt előttünk kettővel kiszúrtuk alanyunkat, a kis kendős aranyos Marika nénit aki épp pakolt a futószalagra és éppen panaszkodott a pénztáros hölgynek, kollégámmal egymásra néztünk és egyből tudtuk mind a ketten, hogy a felpakolt pár élelmiszert mi fogjuk kifizetni! Ez az összeg pontosan 6,570 forint volt amiben alapélelmiszerek voltak. Nem is akarta elhinni mikor Emilió módjára odaérintettem a bankkártyát helyette, a könnyeivel küszködve köszönte meg. Kifelé menet beszélgettünk vele, és megegyeztünk abban, hogy folytatjuk a beszélgetést valamikor, telefonszámot cseréltünk és irány Erdély.
A kirándulás jól végződött és a Lej is elfogyott, eljött az újév és elindultunk Marika nénihez Biharnagybajomba. És akkor szembejött a valóság.
A 4-es útról letérve Püspökladányt elhagyva egyre kihaltabb minden, Sárrétudvari főutcáján keresztül vezetett az utunk egyenesen Bajomba. A főutcán (Kossuth utca) végighaladva érkeztünk meg egy kisebb utcába ahol a kis háznál már az ismerős kendős néni várt minket, a képünk ott készült nála az Ő háza szerepel a képen és megegyeztünk abban, hogy írhatunk róla de képet nem publikálunk, csak a házról!
És akkor itt kezdődött el ez a történet 2026 január közepén!
Elmondta, hogy még soha nem történt ilyen vele, hogy bármit is ingyen kapjon idegenektől. A kis nyugdíj amit kap 45 év után amit ledolgozott az úgynevezett Kubában mert így hívták a sertéstelepet anno az jelenleg olyan 205,000 forint és már nagyon várja ő is a februári plusz pénzeket. És elkezdte a történetet, amiből kirajzolódik hogyan is telnek mindennapjai a Tacskó kutyájával csokival. Mivel 70 felett már ő sem tud aludni sokat (bár én is fel tudnék kelni korán) így aztán 4 órakor már fent van és megnézik a tacsival a hátsó kis kertben a tyúkokat, és egy kis vödör fát bevisz a lakásba bár a gáz is bent van de ő jobban szeret fával tüzelni. Utána jön a reggeli amit csoki jobban vár mint a gazdája, és koldul is. Körülvezetett minket a kertben ahol sárban nem volt hiány és a hó maradéka is látszott itt ott a kertbe.
És utána bent elmesélte élete történetét amit csendben végighallgattunk. A kézhez kapott kis nyugdíj elmondása szerint gyorsan elfogy ha nem figyel oda a költekezésnél. Meg is jegyezte, hogy a minisztereknek kellene ennyiből megélni. Szóval vannak kiadások mint a rezsi, víz, villany, gáz amiből nem sokat használ de akkor is fizetni kell az alapdíjat sajnos ezek elvisznek kb 30 ezer forintot a telefont külföldön élő lánya fizeti neki. Ez is az egyik legnagyobb gondja, hogy az unokák is külföldön vannak és évente látja csak őket. Minden hónapban 1 alkalommal bemegy vásárolni vagy Püspökladányba vagy Berettyóújfaluba (egy ilyen alkalommal futottunk bele mi is) így aztán havonta marad neki kb 150,000 forintja ezt kell beosztania egész hónapra.
Váratlan kiadás miből?
Vannak sajnos olyan váratlan kiadások mint ami Novemberben volt, hogy beázott a tető ezt több helyen javítani kellett és 250,000 ft volt, ha nem takarékoskodik minden hónapban akkor ezt például egyedül nem tudta volna megoldani! Egy szó mint 100 mi itt szembesültünk azzal a ténnyel, hogy milyen jól is élünk a Pesti panelban. Az nem ázik be és nem kell fát vágni, havat lapátolni stb stb …
Közben a szomszéd Ica néni is megérkezett mivel látta az idegen autót. Bemutatott minket neki, de már mondta is, hogy halott rólunk mikor kifizettük a számlát a Lidlben a szomszédasszony helyett. Ő is belekezdett a történetbe a 240 ezres nyugdíjával és nála is azt láttuk, hogy bizony ledolgozott kemény 40-45 év után a mindennapokban a nyomor jön szembe. A legnagyobb fájdalom az, hogy itt falunk minden alapvető élelmiszer drágább mint máshol. Egy Coop bolt van ami sokkal drágább mint a nagy multik egy zöldséges van Zozo az is sokkal drágább mint mondjuk a Lidl, vagy a Penny.
Összegezve végighallgattuk a két nyugdíjast és kiderült, hogy bizony nem könnyű egy kisnyugdíjas élete a Keleti országrész elhagyatott részén.
Eljött a búcsú ideje, Marikanéniék mennek a temetőbe ilyen hidegben is, mert ez nekik kötelező a férjük sírjához kimenni minden héten egyszer, nyáron jó időben pedig heti 3 alkalommal. Megállapodtunk abban, hogy tartjuk a kapcsolatot és még meglátogatjuk őt. Szóval a történetük idén nyáron folytatódni fog Biharnagybajomban…
„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Impresszum