Nyugdíj melletti munkavégzés 2025 – szabályok, feltételek, tudnivalók a cikkben!

Farkas András nyugdíjszakértő heti hírlevelében azt mutatta be, hogyan, milyen szabályok mentén dolgozhatnak a nyugdíjasok, illetve azok, akik meghatározott nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

Nyugdíjas dolgozók a versenyszférában

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után (2022. január 1-jétől) a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Személyi jövedelemadót viszont levonnak a bérükből (15%).

Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet, mint egy akítv dolgozóé. 

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett kereseténél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is járulékmentes.

Nyugdíjas vállalkozó

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíja megállapítását követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. (Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősülhet főállású katásnak, így nem maradhat az új kata törvény alapján kisadózó, más adózási formát kell választania, ha nyugdíjas vállalkozóként tovább dolgozna.)

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy:

• a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy az a 2025-ben 65 évesnél idősebb özvegyi nyugdíjas is, aki az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Fontos még, hogy

• miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni,
• a nők kedvezményes nyugdíja (Nők40) nem újraszámítható a nyugdíjkorhatár betöltésével, akkor sem, ha az érintett hölgy dolgozott a kedvezményes nyugdíja mellett.

Nyugdíjas dolgozók a közszférában

2013. július 1-jén lépett hatályba és részben még mindig hatályos a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés már többször módosította a nyugdíjtörvényt, a 2025-ben hatályos törvényi rendelkezés szerint a kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
  • egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
  • honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban,
  • adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
  • politikai szolgálati jogviszonyban,
  • biztosi jogviszonyban,
  • köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati viszonyban,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
  • ügyészségi szolgálati viszonyban,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
  • a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A 15 napos határidő abban az esetben is a jogviszony létesítésének a napjától indul, ha a munkavégzés megkezdésének időpontja esetleg későbbi időpontra esik. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A közszférában való foglalkoztatás kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló bejelentés eljárásrendjét és a szükséges nyomtatványokat innen ismerheti meg és töltheti le.

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket). Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A kormányzat mentesítő rendelkezései következtében nem kell viszont szüneteltetni a nyugdíj folyósítását a közszolgálati jellegű jogviszonyokban sem, ha a jogviszony

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy
• köznevelési intézményben, vagy
• szakképző intézményben áll fenn.

E feltételek fennállását a foglalkoztató nyilatkozatával kell igazolni. Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Fontos:

• Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.)

Szintén nem kell alkalmazni a magyar szüneteltetési szabályokat külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférás foglalkoztatásnak megfelelő jogviszonynál.

Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori havi minimálbér 18-szorosa, azaz 2025-ben 18 x 290 800 forint = 5 234 400 forint/év. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A minimálbér 18-szorosát meghaladó kereset esetén kötelező teendőkről innen tájékozódhat.

Fontos:

• A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének szabálya, mint a nyugdíjasokra.
• Az ő esetükben a közszolgálati jellegű jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesít, ha korábban az elért kereset nagysága miatti szüneteltetés érdekében már bejelentés történt.

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.

A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.