NAGYON ROSSZ HÍRT KÖZÖLTEK: Teljesen nem fog eltűnni a vírus >>

A szeretlekmagyarorszag.hu-n jelent meg az az 1949-ben lőtt fotó, amelyen az ön nagyapja, Pardi Lukács és az mRNS-technológia kapcsán világhírre szert tett Karikó Katalin édesapja, Karikó János, Kisújszállás két hentese látható összekapaszkodva. Egy 63 évvel később készült fotón Katalin és ön állnak ugyanígy a Pennsylvaniai Egyetem laborjában. A két család története valóban ilyen szorosan összekapcsolódott?

A családjaink jól ismerték egymást Kisújszálláson, főleg Katalin édesanyja és a nagymamám. Bár a családtagok nem jártak össze rendszeresen, jó viszonyt ápoltak. Ahogy mi is Katival, amióta ismerjük egymást, rengeteget beszélgetünk tudományról, és bár már nem dolgozunk egy laboratóriumban, a mai napig nagyon jóban vagyunk, úgy is szoktam őt emlegetni, mint a fogadott édesanyám.

Hogyan és mikor került ki Philadelphiába Karikó Katalin kutatócsapatába?

A 2000-es évek elején, amikor a szegedi egyetemen tanultam, elkezdtem levelezni Katalinnal. Ő 1985 óta az Egyesült Államokban él, és a 90-es évek vége óta együtt dolgozott Drew Weissmannel. Katalinnal 2002 és 2010 között nagyon sokszor találkoztunk, amikor nyaranta hazajárt meglátogatni az édesanyját, így én már a 2000-es évek elejétől első kézből értesültem az RNS-technológia fejlesztését érintő kutatásokról. 2005 és 2010 között készültek az első jelentősebb publikációk az RNS-felhasználás témakörében, Katalinon keresztül én már a megjelenésük előtt tudtam róluk. 2011-ben kerültem ki Philadelphiába a Pennsylvaniai Egyetemre, melynek immunológiai, virológiai, mikrobiológiai kutatói a világ élvonalába sorolhatóak.

RÉSZLET A NYILATKOZATBÓL:

Egyelőre nem tudjuk pontosan megbecsülni, de ez az időszak akár 1–3 év is lehet. Rendkívül fontos kérdés, hogy megjelennek-e olyan mutánsok, ahol csökkenhet a védettség mértéke. Az angol mutáns esetében nincs hatáscsökkenés, a dél-afrikai mutánsnál bizonyos immunkomponenseknél mértek csökkenést, de egyelőre nem kell elkezdenünk aggódni, mert az immunrendszerünk több lábon áll. Egyelőre rendben vagyunk, még akkor is, ha ne adj’ isten egy új mutáns esetében a 95 százalékos hatékonyság 70-re csökken. Ez még mindig magasabb érték, mint az influenzavakcina 10–50 százalékos hatásossága. Viszont épp azért lenne nagyon fontos, hogy minél előbb mindenki beoltassa magát, hogy minél kevesebb időt hagyjunk új mutációk keletkezésére. Itt az Egyesült Államokban nincs vakcinahiány, meglátásom szerint áprilisra akár a lakosság harmadát be fogják oltani. Izraelben lassan a lakosság kétharmada be lesz oltva.

Az izraeliek a hírek szerint ki is fizették ezért a dupla árat a Pfizernek.

Európának vagy Magyarországnak is megérte volna. Sokkal többe kerül a gazdaságnak a további néhány hónapos bezárás, mint ha kifizették volna drágábban az oltóanyagot. Más kérdés, de pozitív fejlemény, hogy nő az oltási kedv mindenhol. Magyarországon kezdetben az egészségügyi dolgozóknak a 30 százaléka akarta beoltatni magát, aztán megháromszorozódott az arányuk. Nincs kétségem afelől, hogy a lakosság többi részénél is hasonlóan alakul majd a bizalmi index. A kérdés már csak az, hogy mikor lesz elegendő mennyiségű vakcina.

Világszerte elkezdődtek az oltási programok, de évekbe telhet, mire a bolygó lakosságának nagy részét sikerül beoltani. Hogy fest a középtávoli jövőnk: az influenza elleni védőoltáshoz hasonlóan minden évben érdemes majd beadatni magunknak a SARS-CoV-2 elleni szezonális védőoltást?

Csak spekulálni tudok.

Kérem, tegye meg!

Valószínűleg teljesen nem fogjuk tudni eltüntetni a vírust. Az influenzához hasonlóan kisebb járványok a jövőben is kialakulhatnak. Ám ne felejtsük el, hogy már most számos 90 százalék feletti hatékonyságú vakcinánk van, ami rendkívül biztató. Már a 70 százalék feletti is nagyszerűnek számít. Ahogy korábban fogalmaztam, az influenza esetében a szezonális vakcina hatásossága 10–50 százalék között mozog, csak bizonyos években tudja megközelíteni az ötvenet.