Március 2-án nagy fordulat JÖN A CSALÁDI PÓTLÉKOSOK ÉLETÉBEN! Sok mindent megváltoztat az ÚJ, márciusban ÉLETBE LÉPŐ TÖRVÉNY!

Március 2-án indul az azonnali fizetés Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 10 millió forint alatt minden átutalás 5 másodpercen belül célba ér majd, ráadásul nincs szükség még a számlaszám ismeretére sem, ha a banki ügyfél másodlagos azonosítókat (telefonszám, adóazonosító, adószám, email) kapcsolt a számlájához. A program sikerre lenne ítélve, ha nem lenne egy hátránya: a hazai bankoknál sokba kerülnek az átutalások.

2020. március 2-ával bizonyosan elérkezik az átutalások új korszaka, a 24/7/365-ös rendszer, amelyben 10 millió forintos átutalásig az összeg az előírásos 5 másodpercen belül, az év minden napján, éjjel és nappal is célba ér. Hogy az AFR valóban korszerű és a mobil eszközökön alapuló szolgáltatásokkal is versenyképes legyen, azok számára, akik bankjuknál mobilszámukat, adószámukat vagy e-mail címüket regisztrálják, a számlaszámuk helyett ezekre elindítva is megtörténik az átutalás.

Az utalás öt másodpercen belül, minden nap, éjjel-nappal célba ér

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és bank­műveletekért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Kajdi László, az MNB közgazdasági elemzője 2015 őszén publikált tanulmánya közérthetően foglalta össze a banki átutalások rendszerének fejlődését hazánkban, már akkor előrevetítve az AFR szükségességét. Mint összegezték: az első jelentősebb mérföldkő a Bankközi Klíring Rendszer 1994-es bevezetése volt. Az új elszámolási rendszert egy magáncég, a GIRO Zrt. üzemeltette, amelynek szolgáltatása lehetővé tette, hogy a korábbi több nap helyett egyetlen éjszaka során megtörténjen két különböző bank ügyfelei között az átutalások lebonyolítása. A kezdőlépést a rendszer finomítgatásainak közel két évtizede követte, mígnem 2012-ben újabb jelentős előrelépés történt. Életbe lépett az MNB jogszabályi előírása: a belföldi forint átutalásoknak munkaidőben legfeljebb 4 órán belül teljesülniük kell. Hogy miért csak jogszabályi előírásra indult meg nálunk az, ami nyugaton a pénzintézetek természetes piaci versenyének következtében „magától”, arra a szerzők tanulmányukban nem tértek ki.