Most érkezett, 2025 novemberétől így változnak a nyugdíjak kifizetései!
Most érkezett, 2025 novemberétől így változnak a nyugdíjak kifizetései! Az infláció miatt 2025 novemberében több tízezer forint pluszt kapnak a nyugdíjasok – ám ez az összeg nem extra juttatás, hanem az év során elszenvedett pénzromlás késleltetett ellensúlyozása.
A kormány ugyanis az év elején alulbecsülte az inflációt, így a januári nyugdíjemelés mértéke nem tükrözte a valós árdrágulást.
Mi történt pontosan?
A 2024-es év végén a kormány 3,2%-os éves inflációval számolt, ennek megfelelően hajtották végre a januári nyugdíjemelést.
Azonban a valós pénzromlás mértéke ennél jóval magasabbnak bizonyult: a februári adatok alapján az éves inflációs várakozás már 5,5% körül alakul – írja a Portfolio.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke legalább 2,3 százalékponttal csökkent, azaz a nyugdíjasok pénze kevesebbet ér, mint amennyit év elején remélhettek.
A jelenlegi számítások szerint:
- az átlagnyugdíj havi összege körülbelül 243 000 forint,
- a 2,3%-os eltérés miatt havonta mintegy 5600 forinttal ér kevesebbet a nyugdíj,
- ezt visszamenőleg novemberben pótolják,
- vagyis 61 200 forint egyszeri korrekcióra számíthat egy átlagnyugdíjas.
Összesen tehát 165 milliárd forintot fordíthat a kormány a nyugdíjkorrekcióra, amely minden időskori ellátásban részesülőt – körülbelül 2 millió embert – érint.
Bár a novemberi korrekció jól hangzik, valójában nem pluszjuttatásról, hanem elhalasztott kompenzációról van szó. Ahogy Farkas András nyugdíjszakértő fogalmazott:
„Novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a magyar államnak.”
Ez különösen súlyosan érinti azt a félmillió nyugdíjast, aki már most is a létminimum alatt él. Számukra a havi szinten hiányzó 5-6 ezer forint nem aprópénz:
- ez jelentheti a fűtési költségek kigazdálkodását,
- gyógyszerek kiváltását,
- vagy akár a napi háromszori étkezést.
A rendszer egyik legfőbb kritikája tehát, hogy nem az inflációval együtt, hanem csak utólag korrigálja a nyugdíjakat, ami egész évben nehézséget okoz a legalacsonyabb ellátásból élőknek.
A szakértők szerint az infláció továbbra is meghatározó kockázat marad, és akár az év második felében is kilengésekre lehet számítani.
Amennyiben a pénzromlás tovább gyorsul, úgy a novemberi kompenzáció mértéke még nőhet – ennek részleteit az év közepén várható költségvetési felülvizsgálat során konkretizálhatják.
A kormány célja ugyanakkor az, hogy az idősek vásárlóértéke hosszú távon megmaradjon, és a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a késleltetett korrekció nem enyhíti időben az inflációs terheket.
A 2025-ös év végén korrekció várható, mely során több tízezer forintot kapnak visszamenőleg az érintettek. A kompenzáció a januárban alulbecsült infláció ellensúlyozása, nem pedig pluszjuttatás.
Bár ez enyhíthet valamit az év során felhalmozódó pénzügyi feszültségeken, az idősek vásárlóereje hónapokon keresztül csökken, amit csak késve korrigál az állam.
A rendszer igazságosságát és fenntarthatóságát illetően újra és újra felmerül a kérdés: nem lenne-e időszerűbb az inflációt havonta vagy negyedévente követni, ahelyett hogy a nyugdíjasokat egy évig „hitelezőként” kezeljük?